Elsöprő többség a bankmentő csomag mögött

A bankmentő csomag legfontosabb, mai szavazásán 369 képviselő zöld utat adott a kabinet által is szívesen látott módosító indítványoknak, és csupán 4 szocialista honatya - vélhetően azért, mert mellényúlt a voksolásnál - parancsolt volna megálljt azoknak. Így pedig lényeges pontokon dolgozzák át a bankmentő csomagot.

Egészen biztosat persze csak egy hét múlva lehet mondani, amikor a törvényjavaslat zárószavazására kerül sor: akkor már a most beszavazott módosító indítványokkal átdolgozott jogszabályterv egészéről egyetlen gombnyomással döntenek az Országgyűlésben - a hagyomány szerint ez formalitásnak tekinthető, így szinte biztosra vehető, hogy ahogy ma, úgy akkor is többséget kap a bankmentő csomag.

A negatív reálgazdasági hatásokat minimalizálni lehet

A bankmentő csomagot az IMF-fel, EU-val és Világbankkal kötött megállapodás részeként dolgozta ki a kormány. Lényege, hogy 300 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy a bajba jutott, Magyarországon - nem fióktelepi formában - működő bankokat feltőkésítse az állam, illetve további 300 milliárd forintos garanciavállalási keretösszeget foglal magában a csomag. A kimondva-kimondatlanul elsősorban az OTP-re szabott, de más itt működő hitelintézetek számára is igénybe vehető pakkot részvénypiaci elemzők és banki szakemberek is felettébb keménynek ítélték.

Ezért kellett a módosítókkal most átdolgozni és vonzóvá tenni az érintettek számára azzal a céllal, hogy a banki hitelezés ne álljon le olyan drasztikusan, a vállalatok és lakosság se szembesüljön drasztikus és hirtelen hitelhiánnyal. Ha a bankok szívesen elfogadják a segítséget, akkor a pénzügyi világválság reálgazdasági hatásai sem lesznek annyira kedvezőtlenek idehaza.

Nehezebben teheti rá a kezét az állam a bankra

Több lényeges ponton is enyhült az eredeti, kőkeményre sikeredett bankmentő csomag. Az eredeti verzió szerint az állam gyakorlatilag könnyen átvehette volna a bank irányítását. Akkor szerezhetett volna feltételes irányítási jogot biztosító részvényt, ha az érintett bank akár csak három napig igénybe vette az MNB rendkívüli likviditási hitelét a kötelező tartalék egyötödét meghaladó mértékben. Ehelyett az kerül be a csomagba a mai voksolás eredményeként, hogy az állam akkor teheti be a lábát a bankba egy kormányrendelet útján, ha a hitelintézet legalább húsz napon keresztül kénytelen a jegybanki rendkívüli hitelhez nyúlni a mérlegfőösszeg 5 százalékát meghaladó mértékben, és ha az állami garanciavállalás érvényesítését követő 30 napon belül nem téríti meg a bank az államnak a garanciavállalás miatt kifizetett összeget kamattal növelten. Az állam csak akkor veheti majd át a bankban az irányítást, ha a bank szavatoló tőkéje az előírt határ 50 százalékát sem éri el. (Eredetileg 75 százalék volt a szövegben.)

Az eredeti törvénytervet különösen taszítóvá tette a bankok szemében, hogy ha az állam ha tőkét emel a bankban, akkor egyoldalú döntéssel átválthatja az elsőbbségi osztalékrészvényét normál törzsrészvényre - a mai igen nyomott részvényárak idején tehát gyakorlatilag aprópénzért bevásárolhatta volna magát az állam az érintett bankba. Az a feltétel a mai szavazás alapján kikerül, hogy az állam átalakíthatja az egyik fajta részvényt a másik fajta részvénnyé.

Jobban védik majd a bank részvényeseit is, az állami vétójogot pedig igyekszik jól körülhatárolni a törvényjavaslat a mai, többséget kapott módosító indítványok révén. (Bővebben erről itt és itt olvashat.)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!