Nem kell forintgyengüléstõl tartani
Újra forintgyengüléssel indult a hét: miután az euró ára már a múlt hét végén is 234-ig szaladt, majd a forint korrigált, hétfõn a 232-es szintrõl néhány óra alatt újra 234-ig gyengült az árfolyam.
A viszonylag hirtelen korrekció mögött a régiós devizák az elmúlt idõszakban jellemzõ folyamatos erõsödése, illetve annak "megelégelése" sejthetõ: a cseh jegybank elnöke egy nyilatkozatában jelezte, pénzpiaci beavatkozással vagy kamatvágással is készek megakadályozni a korona további erõsödését.
Bebesy Dániel szerint azonban további gyengülésre nem kell számítani, azzal pedig ma nem számolnak, hogy a forint középtávon komolyabban veszíteni az értékébõl, és az euró ára visszatérne a 240 fölötti tartományba. Ha összetesszük a mûködõtõke-beáramlást, az uniós támogatások érkezését, a lakossági és vállalati devizahitel-felvételeket, ezek mind-mind a forint iránti keresletet, ezzel pedig az árfolyamot erõsítik.
A forint így akár hamarosan újra az egyszer már átvitt 230-as szint tesztelésével próbálkozhat, és az is elképzelhetõ, hogy árfolyam hosszabban megmaradhat ez alatt.
Itthon a közeljövõben két esemény befolyásolhatja az árfolyamot: az egyik a jegybank augusztus második felében publikált inflációs jelentése, mely módosíthatja a kamatpálya alakulására vonatkozó piaci várakozásokat. Az olajár 10 százalékot esett, a forint pedig csak keveset gyengült az elmúlt hónapban, emlékeztetett az inflációs szempontból kedvezõ fejleményekre Bebesy Dániel, és hangsúlyozta: a kamatcsökkentés az állampapírhozamok mérséklõdésével még növelheti is a keresletet, ezáltal pedig a forinterõsödés irányába hathat.
Árnyalja a képet ugyanakkor a költségvetés, illetve a jövõ évi adótörvények körüli bizonytalanság. Könnyen elképzelhetõ ugyanis, hogy az esetleges adó- és járulékcsökkentések, a szolidaritási adó eltörlésének fedezetét a kormány az áfa emelésével teremtené elõ. Ez ugyan költségvetési szempontból így lenne reális, az áfaemelés átmenetileg újra megdobná az inflációt.