További Magyar cikkek
A régi áfával már rekordot döntött volna a benzin ára: a tegnaptól életbe lépett nagykereskedelmi áremelés várhatóan 285 forint körüli fogyasztói átlagárat eredményez a kutaknál, ez önmagában is hét hónapos csúcsot jelent. Ha az október 1-től érvényes 20 százalékos áfakulcs helyett viszont még mindig a januárban eltörölt 25 százalékos adó terhelné az üzemanyagok árát, az a 285 forintos, most jellemző ár helyett 296-297 forintos szintet jelentene. Ez feltehetően azzal járna, hogy az egyébként lélektani határként is kezelt 300 forint per literre is lenne példa egyes, például sztrádán épített kutaknál, mégpedig az utóbbi fél évben (egyebek között a diszkontkutak térnyerésének és a Mol-árak június óta tartó titkosításának köszönhetően) kialakult, a korábban megszokottnál lényegesen nagyobb árkülönbségek miatt.
A 300 forintos határ átlépése ma talán közelebb van, mint 2005 szeptemberében volt: akkor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által hetente Brüsszelnek megküldött monitoringjelentés szerint az átlagos ár a 291,7 forintos csúcsot is elérte, ami a gyakorlatban a fővárosi kutak többségénél 295-297 forintot jelentett.
Jelenleg viszont azzal kell szembenézni, hogy miközben az olaj ára ismét a szeptemberi 68 dolláros magasságba emelkedett, az elmúlt hónapban megrogyott forintnak köszönhetően itthonról nézve ez lényegesen nagyobb terhet jelent, mint néhány hónappal ezelőtt.
A dollár most ugyanis 220 forint körül jár, ami tízszázalékos különbséget jelent a fél évvel ezelőtti helyzethez képest, részben a hazai deviza gyengülésének, részben az amerikai pénz euróval szembeni erősödésének köszönhetően.
Legalább hurrikán nincs
A sok negatív hatás mellett jelenleg két pozitívumot lehet kiemelni: egyrészt az áfacsökkentést, amelynek hatását persze kezdjük, kezdhetjük elfelejteni. Másfelől pedig azt, hogy pillanatnyilag nem fenyeget újabb Katrina. Az augusztus végén pusztító hurrikán ugyanis nemcsak a kőolaj, hanem a benzin fogyasztóiár-képzésére még közvetlenebb hatással bíró tőzsdei benzinjegyzésárak is az egekbe szöktek.
A hurrikán pusztítása nyomán ugyanis számos amerikai finomító leállt több-kevesebb időre, így az előállítói kapacitások rendkívüli módon szűkültek (a finomítói hasznok pedig emelkedtek). Ennek eredményeképpen az Európában irányadó tőzsdei árak hirtelen ugrással 820 dollár/tonna közelébe emelkedtek. A korrekció még szeptember második felében megérkezett, előbb 600 dollár alá szorítva az árat. Amely aztán igen volatilisnak bizonyult, előbb visszakúszott 700 dollár fölé, majd október közepétől stabilan lefelé indult. Az idén eddig valamivel 500 dollár feletti átlagár március elején elért, 465 dollár körüli mélypontjáról azóta stabilan emelkedik: most 660 dollár körül jár.
A tőzsdén drágább
Számoljon velünk: 660 dolláros ár és 220 forintos dollárárfolyam mellett egy liter benzin piaci ára 145,2 forint. Ha a magyar adóterhelést nézzük, ehhez jön 103,50 forint jövedéki adó, illetve további 3,06 forint a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetségnek (az ország olajtartalékáért felelős szervezetnek) fizetendő díj. Az áfa alapjául szolgáló összeg tehát 251,76 forint, ha erre a rátesszük a 20 százalékos áfát, máris átléptük a 300 forintot, egészen pontosan 302,11 forintnál vagyunk.
|
Tény azonban: a tőzsdei ár távolról sem napi szinten irányadó. Minden jelentős cégnek komoly készletei vannak, és ahogy az olajár, úgy a benzin tőzsdei árának napi szintű ingadozását is képes kivédeni. Ha nem így lenne, a szeptemberi csúcs idején 350 forint körüli benzinárral szembesültünk volna.
Hiába olcsóbb az orosz olaj
Ráadásul felmerülhet, hogy a Mol nem a nyugat-európai tőzsdéken vásárolja a benzint, hanem Oroszországból a jóval olcsóbb kőolajat, és maga finomít (fontos, hogy az olaj ára is nemzetközi piacokhoz igazodik). És ez így is van, csakhogy: az Indexnek több olajmulti hazai leányvállalatánál megerősítették korábban, hogy a Mol - érthetően és helyesen, ismerték el - nem azt nézi, mennyiből jön ki az itthoni előállítással egy liter, hanem azt, hogy a szinte kizárólag tőle vásárló kúthálózatok mennyiért nézhetnének alternatív beszállítók után. Azaz, hogy szállítási költséggel, európai árakkal számolva mikor éri meg a Mol helyett akár egy adott vállalat anyacégétől, akár mástól, de importból vásárolni. Ez reálisan szinte kizárólag az osztrák OMV esetében merül fel: a schwechati finomító alig 30 kilométerre van a határtól, és a cég él is időről időre azzal, hogy a hazai kúthálózata egy részét kintről látja el, de bár ez más cégeknék is előfordulhat, nem jellemző.
Figyelnek ránk
A Molnak a fogyasztókra is tekintettel kell lennie. Bár a cégek nem szívesen közölnek adatokat arról, hogy a jelentős részben "árfüggetlen" fogyasztás hogyan alakul az árak fényében, nem vitás: a szállítás, a közlekedés állandó igényein túl a cégek megérzik, amikor az átlagautósok nagyobb számban teszik le a kocsit a már "megfizethetetlen"' benzinár miatt. E szempontból különös jelentősége van a lélektani határoknak. Igaz, a magyar fogyasztó az utóbbi évben sokat edződött már. A fogyasztás visszaesésének mértékéről azonban nincs adatunk.
A régióban olcsóbb, Nyugaton nem
És hiába mutogatunk Európára: a tőzsdei árfolyamok árképzési dominanciájának köszönhető, hogy a sokak által megfizethetetlennek mondott hazai benzin európai összehasonlításban ugyan nem olcsó, de távolról sem a legdrágább.
|
Az viszont igaz, hogy a régióban a legutolsó összehasonlító adatok szerint az élen állunk, bár a különbség például Szlovákiával vagy Csehországgal szemben már nem olyan jelentős, hogy a benzinturizmust régi virágába borítsa. Sőt, a néhány forintos eltérés időként nem is a mi javunkra, azaz kárunkra billen. Az összesített 25-ös listán a legutolsó, április 3-i adatok alapján (ezek a korábbi hét állapotát tükrözik) most a 15.-ek vagyunk. Voltunk már előrébb, például 2005 szeptemberében a 11.-ek. Ez azért volt nagy szó, mert akkor is, most is éppen tíz országban volt/van 300 forint feletti benzinár. Ötben 250 alatt forint alatti összeget kell fizetni egy literért, a köztes tízben - bár távolról sem szűk, ötven forintos sávról beszélük, a többség valahol 270-280 között tanyázik - néhány forintos elmozdulás is helyeket jelenthet.
Az adó a kulcs
Ha megvizsgáljuk az árkülönbözet okait, a döntően meghatározó, szinte kizárólagos tényező az adó: az utolsó összesítésben Magyarország éppen a 15. az üzemanyagon a legnagyobb adót kaszáló államok sorában. De talán meglepetés, a régióban is akad nálunk magasabb adótartalom: amikor a csehek tankolnak, nagyjából 1,4 forinttal több adót fizetnek literenként, mint mi. A különbség elhanyagolható mértékű, ahogy Szlovákiával összehasonlítva is, akik éppen mögöttünk következnek, bő negyven fillérrel kisebb adóval.
A 300 forint feletti benzinárat elviselő országokban viszont mindenütt 200 forint felett van az adótartalom, az áréllovasok egyben adóéllovasok is. És természetesen a ma is 220-250 forint/literért tankoló országok, a balti államok, Szlovénia és Ciprus adóztatja a legkisebb mértékben a benzint.
Dízelkörkép
Kisebb adótartalommal és ennek megfelelően kisebb árkülönbözettel nagyjából hasonló képet kapunk, ha a dízel hazai árát akarjuk Európában elhelyezni. Az összehasonlításban a legutolsó, de persze akár hetente változó adatok alapján a 13. legdrágább dízelország vagyunk az unióban. A régióban a dízelt sújtó szlovák adó magasabb, mint a magyar, de például a benzinben előttünk járó országok közül Finnországban a dízel adója alacsonyabb, mint nálunk.