További Magyar cikkek
A bruttó átlagkeresetek összességében 7,1, a nettó átlagkeresetek 0,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A januári reálkereset (a fogyasztóiár-index 7,8 százalékos növekedése mellett) 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 209 400 Ft-ot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 163 200 Ft-ot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 329 700 Ft volt, ez az évente esedékes, egységesen januárban fizetendő egyhavi külön juttatást is tartalmazza – tette közzé a KSH.
A termelők költsége
Ez eddig rendben is volna, csakhogy: januárban a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete 10,4 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké 5,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ez együttesen eredményezi a nemzetgazdasági szinten 7,1 százalékos növekedést.
Azaz élesen elválik egymástól a bérköltségek alakulása a közszférában és az infláció alakulása szempontjából kiemelten kezelt versenyszférában, ahol a bérköltség növekedése közvetlenül visszahathat az árakra – mondta az Indexnek Vojnits Tamás. Az OTP vezető elemzője szerint ennek köszönhetően lehet az adatokat úgy is értelmezni, hogy azok a vártnál magasabb inflációt, így akár későbbi kamatcsökkenést vetítenek előre. Ráadásul a versenyszféra bruttó béreiben az adatokból hónapról hónapra egyszázalékos emelkedés látszik.
Számos egyéb körülményt is figyelembe kell venni azonban – emelte ki a szakértő. Szerinte a jegybank számára is érdekes számítási feladatokat rejtenek a béradatok. Kalkulálni kell egyfelől valamekkora kifehérítési hatással, azaz a megváltozott adó- és egyéb szabályok miatt egyes szektorokban, például az építőiparban a statisztikába bekerült bérnövekmény egy része eddig is költségként jelentkezett. Ugyancsak vizsgálni kell azt, hányan választották a dupla járulékfizetés helyett, hogy a korábbi minimálbér helyett magasabb jövedelmet fizetnek ki.
A jegybank persze a forint erős szintje mellett a kedvezőtlenebb béradatok ellenére is könnyen inflációs célján belül maradhat – mondta kérdésünkre az elemző.
A nettó nem nőtt
A KSH részletes adatai szerint a nettó keresetek átlagosan 0,9 százalékkal, a versenyszférában 3,2 százalékkal emelkedtek, míg a költségvetési érdekkörben 0,5 százalékkal csökkentek. Az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék januári emelése erősen visszafogta a nettó kereset változását – azaz a bruttó bérek emelkedése ellenére az adók elvitték a fizetésemelést.
A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 125 300 Ft-ot tett ki (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 86 600, a szellemi foglalkozásúaké 168 700 Ft-ot). A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 217 300 Ft-ra nőtt, 7,1 százalékkal haladta meg az előző év januárit.
Zuhan az életszínvonal, átmenetileg
A 7,8 százalékos januári inflációval is kalkulálva a fenti számok azt eredményezik: 2007 első hónapjában 6,4 százalékkal csökkent fizetésünk értéke tavaly januárhoz képest. Ilyen mértékű reálbércsökkenésre nem volt példa az utóbbi években. 2004 kivételével, amikor éves szinten egy százalékkal csökkent a reálbér, olyan hónap is elvétve akadt, amikor egyáltalán csökkenést mutatott az adat. Tavaly szeptembertől a megszorítások már éreztették hatásukat: bár a decemberi egyszeri kifizetések, jutalmak a 12. hónapban ismét a pozitív tartományba lökték az indexet, szeptember-október-novemberben már csökkent bérünk értéke.
A hullámvölgy pedig – ahogy az jósolható volt – az infláció tetőzésével együtt most, az év első hónapjaiban jelentkezik. A reálbérindex csökkenése ezt követően – különösen szeptembertől – már lassul, illetve megáll, az előrejelzések szerint az éves zuhanás 3-4 százalék között lehet. Ez statisztikai értelemben azt jelenti, hogy a 2005-ös év életszínvonalának környékére huppanunk vissza a korábbi évek trendszerű növekedése után.
Későbbi kamatcsökkentésre számítanak
A jelentős lassulás ellenére továbbra is magasnak tartják londoni feltörekvő piaci elemzők a januárban mért 7,1 százalékos átlagkereset-növekedést; egyes vélemények szerint ez az év közepétől várt pénzügypolitikai enyhítést is késleltetheti. A Dresdner Kleinwort – a Dresdner Bank londoni befektetési részlege – által kiadott kommentár szerint a januári lassulás az előző havi 11,9 százalékos éves emelkedési ütemről annak az eredménye, hogy a vállalatok decemberben fizették ki a prémiumokat az adóminimalizálás végett. A cég szerint az egyszeri kifizetésektől megtisztított, adók figyelembe vételével számolt alapszintű bérnövekedési ütem még gyorsult is - számolt be az elemzésről az MTI.
A DrK elemzése szerint a bruttó és a nettó keresetek növekedésének meredek lassulása erősíteni fogja a monetáris tanács "galamb" tagjainak a jegybanki kamat szinten tartását szorgalmazó álláspontját. A ház azzal számol, nyárig nem változik a 8 százalékos MNB-alapkamat. A Dresdner-elemzők utána "méretes" kamatcsökkentéseket és 7 százalékos év végi alapkamatot jósolnak.
A Goldman Sachs befektetési csoport kommentárja még óvatosabban fogalmaz a monetáris kilátásokról. A ház szerint az MNB ugyan valószínűleg "nem von le következtetéseket" az új béradatból, de az adatsor "arról sem fogja meggyőzni, hogy elmúlt az inflációs kockázat". A GS londoni elemzői szerint kamatemelés ugyan nem várható, és a ház hivatalosan továbbra is azt jósolja, hogy "nyár környékén" az MNB elkezdi csökkenteni alapkamatát, de az erős bérdinamika esetleg késleltetheti az enyhítési kurzus kezdetét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
