Nem sokáig lesz már tőzsdénk?

Néhány nagyobb kapitalizációjú cég kivezetésével már kérdésessé válna a budapesti tőzsde szerepe, áll a Euromoney januári kiadásának elemzésében. A legnagyobb londoni gazdasági folyóirat a BÉT-ről közölt összeállításában kiemeli az OMV-Mol átvételi csatározást, és azt írja: ha az ügylet sikeres lesz, az "aláásná" a helyi részvénytőzsdét, amely már most is hátrányos helyzetben van a blue-chip vállalatok szűkös állománya miatt. A Mol a legnagyobb cég a Budapesti Értéktőzsdén, és az OMV nyári jelentkezése "durva ébresztő volt" Magyarország számára, áll a Euromoney elemzésében.

A privatizáció módja is hibás volt

A folyóirat felidézi, hogy a 90-es évek gyors privatizációja nyomán sok vállalat került külföldi versenytársak kezébe, és ennek következtében kevés nagy tőkeértékű cég forog a BÉT-en. A kilencvenes évek magánosítási gyakorlatát ebből a szempontból az utóbbi években több hazai szakértő is kritizálta. 1990 és 2007 között az állam összesen 29 céget privatizált a Budapesti Értéktőzsdén keresztül. A BÉT a kormányzatnak letett javaslatcsomagban többször, legutóbb tavaly májusban sürgette, hogy a még állami kézben levő vállalatokat illetve részvénycsomagokat a tőzsdén keresztül értékesítse az állam.

A BÉT szerint a jelenleg 100 százalékban állami tulajdonban lévő legnagyobb, tőzsdeképes vállalatok a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Posta Zrt., az Állami Autópálya Kezelő Zrt. és az önkormányzati tulajdonban lévı közműcégek. Ezeknek a vállalatoknak a tőzsdei úton történő részleges vagy teljes privatizációja számos előnnyel járna mind az állam, mind az érintett vállalatok, mind pedig a teljes magyar tőkepiac számára – érvelt Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök még májusban. Akkor még a MÁV Cargo Zrt-t is felsorolták a tőzsdén keresztül privatizálható vállalatok között, mára a vasúti teherszállítót eladták, a részvénykibocsátás elmaradt.

Kevés a cég, kevés a bevezetés

A budapesti tőzsde emellett "a mélység hiányától is szenved": 41 cég részvényeit forgalmazza, miközben Bécsben száz, Varsóban több mint 300 vállalatot jegyeznek, állapítja meg az Euromoney. Ugyanakkor jelzik, a gyengén teljesítő magyar gazdaság sem teremt jó feltételeket az új bevezetéseknek. A magyar gazdaság hagyományos erősségét jelentő közvetlen külföldi befektetések ritkán igényelnek pótlólagos helyi tőkeforrást, és még e működőtőke-bveáramlás is hanyatlani kezdett tavaly.

Ráadásul nemhogy ritkává váltak az elsődleges nyilvános kibocsátások a magyar részvénypiacon, de az utóbbi években jelentős tőzsdei kivezetések is történtek, áll a Euromoney elemzésében. A BNP Paribas Hungary vezérigazgatója, Francois Regnier azt mondta a londoni gazdasági magazinnak, hogy összességében több vállalat távozott, mint amennyi megjelent, "ami nem jó folyamat a Budapesti Értéktőzsde számára". Az Euromoney szerint 2006-ban és 2007-ben is csak három-három új bevezetés volt a BÉT-en, 2004-ben és 2005-ben pedig mindössze egy-egy. Ez összemérhető a bécsi és a prágai hét, illetve két tavalyi elsődleges nyilvános kibocsátással, Varsóban ugyanakkor 70 bevezetés volt.

Veszély, veszély

A Euromoney megfogalmazása szerint a magyar tőkepiacra leselkedő veszély mértéke egyértelmű. A magazin idézi Jaksity Györgyöt, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatóját, aki a lapnak azt mondta: egy tőzsdének "vállalatokra van szüksége, amelyekkel kereskednek ... ha elvesszük a Molt és az OTP-t, nem sok minden marad". Az elemzés szerint a BÉT két legnagyobb vállalatának esetleges távozása valóban olyan mértékű likviditás-kivonást jelentene, hogy "kételyek merülnének fel a piac szerepével kapcsolatban".

A Euromoney szerint az OTP-ről is "úgy tartják egy ideje, hogy megérett az átvételre". A bank azonban a lapnak eljuttatott közleményében leszögezi: az ellenséges átvételi kísérletek szokatlanok a bankszektorban, és az OTP alapokmányában tulajdonosi és szavazatijog-korlátozó cikkelyek vannak.

Ugyanakkor az éppen a Mol-OMV háború kapcsán elfogadott lex-Mol kapcsán piaci elemzők az Indexnek korábban azt a kritikát fogalmazták meg: miután ellehetetleníti a hazai cégek menedzsmentjének akarata ellenében történő felvásárlást, éppen a két legnagyobb esetében csökkenhet a külföldi befektetők érdeklődése. Ez ugyan a forgalom visszaesésével járhat, de a Mol és az OTP kivezetése éppen a törvény nyomán aligha képzelhető. A két cég egyébként a magyar tőzsde teljes forgalmának nyolcvan százalékát adja.

Lesz-e nemzeti tőzsde?

Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke szerint erősen indokolt, hogy a hazai és a térségi cégek a helyi tőzsdéken jelenjenek meg, mert a globális piacokon, Londonban és New Yorkban nem részesülnek ugyanabban a figyelemben és kiszolgálásban – írja az Euromoney. Mások azonban azt mondják, hogy végül elkerülhetetlen lesz a közép-európai tőzsdék konszolidációja, különösen azután, hogy a térség csatlakozik az euróövezethez. Surányi György, az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója szerint "szép dolog, hogy vannak budapesti és más helyi tőzsdék ... de az EU működéséből adódóan európai szintű konszolidáció fog végbemenni".

A Euromoney januári kiadásának egy másik cikkében a bécsi értéktőzsde vezérigazgatója, Heinrich Schaller ki is jelenti: a céget "érdekli" egy közép- és kelet-európai regionális piac kialakítása, mert ez javítaná a likviditást a térségi piacok mindegyikén. A Wiener Börse az utóbbi két-három évben már az együttműködésre, és nem a versenyzésre törekedett a többi közép- és kelet-európai tőzsdével, tette hozzá Schaller.

A budapesti börzében tulajdonos bécsi tőzsde vezérigazgatója, Michael Buhl, az Indexnek októberben adott interjúban azt mondta: sok olyan ügy van, amelyben a szorosabb együttműködés mindkét börzének előnyös volna, de hisz abban, hogy a tőzsdének egy adott piacon helyben kell lennie. Itt van a helyi média, az elemzők, a brókerek, akik kifejezetten erre piacra koncentrálnak, és az ő figyelmük nélkül nincs igazi kereskedés. Hangsúlyozta: kell ugyanakkor szoros együttműködés, integráció az adatforgalmazásban, a tőzsdék marketingjében. Hosszabb távon akár közös vezetés és a közös rendszer is elképzelhető, de arra szükség van, hogy egy adott ország cégeit az adott ország tőzsdéjén jegyezzék.