További Magyar cikkek
A kormány hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek a banki (pénzügyi) mentőcsomag néven ismertté vált törvényjavaslatot, amely bizonyos magyarországi bankok számára 300 milliárd forintos garanciaalap megnyitását, illetve 300 milliárd forint összegű tőkejuttatást tesz lehetővé. Ugyanebben a javaslatban kapott helyet a befektetési alapok szabályozásának átalakítása és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogköreit bővítő indítvány.
A mentőcsomaggal összefüggésben az idei költségvetést is módosítják, hogy a bankok még az idén igénybe vehessék a 300 milliárd forint keretösszegben megjelölt tőkejuttatást.
A törvényjavaslat célja, hogy a nemzetközi pénzügyi piacokon kialakult válsághelyzet kezelésére kereteket teremtsen. Már a javaslat benyújtása is egyfajta állásfoglalás amellett, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer működése nem lehet kizárólag magánérdek. Ebből következően pedig szükséges egy olyan különleges helyzetben érvényesülő szabályozási keret kialakítása, amely abban az esetben is lehetőséget ad az alapvető funkciók ellátására, ha arra a piaci szereplők valamilyen okból nem hajlandóak vagy nem képesek - áll az indoklásban.
A banki (pénzügyi) mentőcsomag tőkejavítást szolgáló részét jövő január 31-ig lehet igénybe venni (a költségvetés február 28-ig teljesítheti a kifizetést), míg a garanciaalapot 2009. december végéig. Ha a tőkejavító alapban lévő összeget nem hívják le a bankok, akkor a fennmaradó rész átkerülhet a garanciaalapba.
Azok a tőkejavító alapból, amelyek a pénzügyi rendszer szempontjából alapvető fontosságúak, szavatoló tőkéje meghaladja a 200 milliárd forintot - fogalmazott Simor András a jegybank elnöke a csomagot bejelentő sajtótájékoztatón. Az állam, amikor befektet ezekbe a bankokba, megfelelő jogosítványokra tesz szert, nemszavazó, osztalék elsőbbségi részvényt szerezve, amely a piaci árat tükrözi és ellenőrzési jogokra is lehetőséget ad - tette hozzá.
A törvényjavaslat rendelkezik a megszerzett részvényekhez kapcsolódó állami ellenőrzést biztosító jogokról. Rögzíti, hogy a tőkejuttatásban részesülő hitelintézet igazgatóságába és felügyelőbizottságába az állam egy-egy tagot delegál. Az osztalékelsőbbségi részvények esetén, megállapodásban kell rögzíteni, hogy az ahhoz kapcsolódó jogosítványok - például azok átválthatósága törzsrészvényekre - miként érvényesülnek.
Az állam az elsőbbségi részvényfajtán belül különleges vétójogot biztosító részvényt is szerezhet. E részvény osztalékra nem jogosít és a kibocsátása nem érinti a többi részvényes osztalékhoz való jogát. A különleges vétójogot biztosító részvény jegyzésére kizárólag az állam jogosult, egyebekben a részvény forgalomképtelen, az átruházására és megterhelésére vonatkozó megállapodás semmis - mondja ki a törvényjavaslat. Mivel ez különleges jogokat megtestesítő részvény a korábbi "aranyrészvény" státuszához hasonlít, ezért a törvényjavaslat rögzíti annak átmeneti jellegét.
Az indoklás rögzíti: a szerzett tapasztalatok szerint az Európai Unióban érvényes versenyszabályokkal összhangban csak olyan speciális szabályozási környezet fogadható el, amely csak átmeneti időre, különleges helyzet fennállása esetén érvényes, amellett, hogy minden lehetségesen érintett piaci szereplő esetében azonos feltételeket biztosít az állami intézkedésekhez való hozzáférésben. Azokban az európai tagállamokban, ahol már hatályban van hasonló célzattal létrehozott jogszabály, jellemzően az intézkedések határideje 2009. december 31-vel jár le.
A pénzügyi mentőcsomagot ismertetve néhány napja Simor András elmondta: a 300 milliárd forintos garanciaalap célja, hogy a magyar bankok lejáró forrásai helyett új forrásokat - 3 hónap és 5 éves futamidő közötti hitelt és értékpapírt - alacsonyabb költséggel tudjanak bevonni. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy "az állami garanciavállalások együttes, forintban számított összege legfeljebb 1.500 milliárd forint lehet", amely abból adódik, hogy a jelzett 300 milliárd forint többször is megfordulhat, illetve megújulhat 2009. február 1. - 2009. december 31-e között.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
