Csak év végén lesz benzinkút a balatoni sztrádán

"Az M7-es Siófok és horvát határ közötti szakaszán három komplex pihenőhely is lesz. A már üzemelő szakaszon megkezdődött a komplex pihenőhelyek kialakítása Balatonlellénél és Balatonkeresztúrnál, a kormányzati ígéretek szerint a 2008-as turistaszezonban már mindkét kút működni fog" – ezt írtuk tavaly augusztusban. Nagyon hosszúra kellene azonban nyújtani a szezont, hogy ez a vállalás teljesüljön: a balatonlellei kútnál a múlt hét végén az építkezés nyomait sem látta kollégánk, de a keresztúrit is legkorábban augusztus végén adják át.

Kút nincs, tábla van

Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. a közelmúltban, mintegy tűzoltó megoldásként jelzőtáblákat helyezett el az M7-es több pontján, amelyek arról tájékoztatják az autóst, az autópályáról lehajtva hol talál a közelben benzinkutat. Siófoktól délnyugatra, egészen a horvát határig ugyanis egyetlen benzinkutas, úgynevezett komplex pihenőhely sincs az autópályán, amely mostanra szinte teljesen elkészült: csak egy rövid határszakasz, valamint a Zalakomár és Nagykanizsa közötti 16 kilométerének az átadása várat magára.

Az M7-esnek tavaly vált teljessé a balatoni szakasza, azonban ott egyetlen komplex pihenőhely építése sem kezdődött el. A késlekedést részben az ezek kialakításával kapcsolatos jogszabályok okozták. Pontosabban az, hogy az erről szóló kormányrendeletet (58/2005) másképpen értelmezte az állami sztrádaberuházó, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., és másként az útvagyon kezeléséért felelős Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (az autópályákat ugyanis csak üzemelteti az ÁAK, az tulajdonosi jogai a KKK-hoz tartoznak). A NF szerint már sztrádaépítés közben meg lehetett volna pályáztatni a majdani pihenőhelyek építését, míg a KKK korábban szigorúan kötötte magát ahhoz, hogy csak akkor, ha a NIF-től átveszi a tulajdonosi jogok gyakorlását.

Ezért az M7-es két komplex pihenőhelyére csak tavaly ősszel tudták kiírni az ingatlanhasznosítási pályázatokat. Ezek közül egyébként a balatonlelleit a Mol nyerte el egyszeri 766 millió forintos, évi 20,4 millió forintos fix díjat, valamint a forgalomarányos bevétel 0,5 százalékát tartalmazó ajánlatával. A balatonkeresztúri pihenőhelyet a Shell építheti, abban a nyertes ajánlatban 625 millió forintos egyszeri díj, 12 millió forintos éves díj, továbbá a forgalomarányos bevételnek szintén 0,5 százaléka szerepelt.

Őszre, télre

A kettőből ez utóbbi beruházás halad jobban, bár a tavalyi tervekhez képest itt is jelentős a csúszás. A keresztúri munkaterület átadása május 28-án volt, vagyis lényegében június elején kezdődött a munka. A műszaki átadás várhatóan augusztus közepén lesz, a használatbavételi engedély várhatóan a negyedik negyedév elején születik meg.

A balatonlellei helyszínen még rosszabb a helyzet: a KKK június közepén kiadott közleménye szerint "az engedélyeztetések zajlanak, a kivitelezés megkezdését júliusra, a nyitást a harmadik negyedév végére tervezik". Ezzel szemben a Mol sajtóosztályán az Index kérdésére azt közölték: az építkezés még nem kezdődött el. "A hatósági engedélyekre vártunk, a kivitelezés heteken belül elkezdődik" – mondta Bacsur György, az olajcég kommunikáció munkatársa kérdésünkre. Hozzátette: a helyzetet nehezíti, hogy Balatonlellénél nemcsak a benzinkutat építik meg, hanem az egész pihenőhelyet a Mol alakítja ki, ami egy komplexebb beruházási feladat.

Gondok az engedélyekkel

Kalmár kérdésünkre, hogy a KKK-nek nem volt-e lehetősége megsürgetni a történet szereplőit, azt mondta: "a vállalkozó szeretne minél gyorsabban haladni, így őt nem érdemes, az önkormányzatokat és más engedélyező hatóságokat viszont nem lehet sürgetni". Jogilag egyébként sincs lehetőségük a beavatkozásra, tavaly októberben voltak a versenytárgyalások, "azóta ez a folyamat tőlünk függetlenül zajlik, bár igyekszünk azt szemmel követni" – fogalmazott Kalmár.

Kalmár nem véletlenül említette az önkormányzatokat: a beruházás egyik – magát megnevezni nem kívánó – szereplője szerint az "önkormányzatok és a hatóságok játéka", az engedélyeztetés csúszásai miatt nem halad úgy az építkezés, ahogyan azt tavaly tervezték. Azt ugyanakkor mindenki elismeri, hogy ha nem októberben, hanem már tavaly tavasszal megkezdődött volna a pályáztatás, a mostani szezonra minden bizonnyal elkészültek volna a kutak.

Rugalmas megoldás

Igaz, most már változott a helyzet, a KKK és a NIF ugyanis rugalmas megoldást választott: az épülő autópálya-szakaszokra közösen írják ki az ingatlanhasznosítási pályázatot. Már erre példa a szintén az M7-esen lévő zalakomári pihenőhely ügye: noha azt csak nemrégiben adták át, a már lefolytatott versenytárgyalást 564 milliós egyszeri, 12 milliós évi díjfizetési ajánlatával plusz a szokásos fél százalékos forgalomarányos bevétellel megnyerő Mol a most folyó engedélyeztetések után már a harmadik negyedév végén, tehát szeptemberben megnyitná az ottani kútját.

Nemcsak az M7-esről hiányoznak azonban a benzinkutak – a becsehelyi építésére kiírt pályázatnak például még eredménye sincs, holott az ottani útszakaszt már több mint egy éve átadták –, hanem több más, ugyancsak most épülő vagy a közelmúltban elkészült autópályáról is. Az M3-as folytatásaként Debrecenbe vezető M35-ösön az átadás után majdnem háromnegyed évvel kezdődött a komplex pihenőhely építése. Az M3-as legutóbb – de szintén tavaly – átadott nyíregyházi szakaszán Kálmánházánál az év utolsó hónapjaiban helyezik üzembe a Shell kútját, aminek építését a nyár elején kezdték el (a cég 450 milliót, plusz évi 12 milliót, plusz a fél százalékos forgalmi bevételt ajánlotta ezért).

Nemcsak a benzin miatt fontos

Az M5-ösön a Budapest felől a szerb határ felé tartók sokáig csak a 67-es kilométernél, Lajosmizsénél tankolhatnak utoljára, bár Kecskemétnél van egy fél komplex pihenőhely – a főváros felé vezető oldalon benzinkúttal. Azóta azonban épült benzinkút Szatymaznál, illetve most épül egy-egy benzinkút Kecskemétnél (Mol) és Petőfiszállásnál (Shell), de tervezik egy benzinkutas pihenő kialakítását a határ előtt, Röszkénél is.

Nem terveztek benzinkutas pihenőhelyet az M0-sra sem. A fővárosi elkerülőn jelenleg csak két kút van: egy az M7-es közelében, az annahegyi pihenőhelynél, egy a Csepel-szigeten, és az eredeti tervek szerint az M5-ös és M3-as közötti keleti szektorban sem lett volna töltőállomás. "A projektben nincs benne a benzinkút, az M31-esen viszont lesz olyan pihenőhely, ahol tankolni is lehet majd" – mondta korábban az Index kérdésére Szilasi László, a NIF M0-s irodájának vezetője.

Időközben azonban változott a helyzet, és a 4-es főút közelében, az M0-s 38-as kilométerénél, Alacska néven mégis lesz olyan pihenőhely, ahol tankolni is lehet majd. Az ezért a helyért 613 millió forintot, további évi 14 milliót és az éves díj fél százalékát fizető Mol a kivitelezés megkezdését júliusra, a nyitást a harmadik negyedév végére tervezte. Azonban az építkezés csak ősszel kezdődik; Bacsur Györgytől megtudtuk: itt még jelenleg is zajlik az engedélyeztetés, a problémát az jelentette, hogy több korábbi különálló telket kellett telekegyesítéssel összevonni.

Bár az M0-son nem, a többi autópályán nemcsak a tankolás miatt fontos az, hogy benzinkutas pihenőhelyek legyenek, hanem a sztrádadíj kifizetése miatt is. Maradva az M7-es példájánál: akik a zalai térségben – például Zalakaroson, Hévízen, Kehidakustányban – nyaralnak, vagy például a rábafüzesi határátkelőn érkeznek az országba, és nem a 8-ason, hanem az M7-esen tartanának Budapest irányába, csak a pályára felhajtva szembesülhetnek azzal, hogy nyolcvan-kilencven kilométert kell megtenniük, amíg kifizethetik a sztrádadíjat.