Az egyetemek felét bezárná Bokros

Egy-két évvel ezelőtt még arra figyelmeztetett a közgazdászszakma, hogy valódi, érdemi, helyes lépések nélkül elvesztegetett évtized lehet a 2000-2010 közötti dekád, mostanra azonban kiderült, ez valósággá vált, ez az évtized véglegesen elveszett - kezdte előadását Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója, volt pénzügyminiszter a HBLF és az ICEG mai pénzügyi csúcstalálkozóján. A gazdasági növekedés vészesen lelassult, és ha el most is kezdődnének a fenntartható növekedést, annak felpörgetését szolgáló szerkezeti reformok, érdemi bővülés az évtized végéig akkor sem lesz, indokolt Bokros.

A volt pénzügyminiszter kevesellte az eddig szerkezeti átalakításoknak titulált intézkedéssorozatot, hiányérzetét fejezte ki azok kapcsán. Ezt jelzi, hogy sorolta a köz- és felsőoktatás, a gyógyítás, nyugdíj, közigazgatás és közigazgatás területén a kívánatosnak tartott, még előttünk álló lépéseket. A nyugdíj ügyében megjegyezte, hogy nemcsak a magánnyugdíjpénztári pillérben, hanem az állami pillérben is az egyéni számlás rendszer bevezetése hasznos lenne, ezt mutatja Lengyelország példája is. Ekkor mindenki, aki fizet nyugdíjjárulékot, tudná, hogy nyugdíjba vonulásakor mire számíthat, mekkora járandóságot kap. Most ezzel a lakosság nagy többsége nincs tisztában. Ezzel az intézkedéssel az öngondoskodást erősítené és a túlköltést, a nyugdíjrendszer óriási hiányát (évente úgy 400 milliárd forinttal kell kipótolni a nyugdíjbiztosító bevételeit a központi költségvetésből adókból, hogy ki lehessen fizetni a nyugdíjakat) le lehetne csökkenteni.

A nyugdíj nem szociális kérdés

Bokros határozottan kiállt amellett is, hogy a nyugdíjkérdés nem szociális kérdés, így pedig nem megengedhető az állampolgári nyugdíj intézménye, vagyis az, hogy az állam, függetlenül attól, hogy az illető fizetett-e valaha is nyugdíjjárulékot, és mennyit fizetett, mindenképpen kap majd nyugdíjat a korhatár elérésekor, a munkapiacról való kilépése után. Jól látható, hogy ezzel azok fizetik meg a nyugdíjjárulékot nem fizető, de nyugdíjat kapók járandóságát, akik maguk tisztességgel lerótták a kötelezettségüket.

Kevesebb egyetem kell

Az oktatás területén bizony intézménybezárásokra, önköltséges felsőoktatási tanulmányokra van szükség, utóbbinál szűkre szabott szociális mentesség mellett. Bokros szerint a jelenlegi 73 egyetem, főiskola felének bezárására lenne szükség, nem pedig arra, hogy újabb hatot nyitunk - márpedig most éppen hat intézmény alapítási kérelme van az akkreditációs bizottság előtt.

Bokros az egész államháztartási reform szükségességét azzal indokolta, hogy a közjavak nagyon rossz minőségűek, egyenlőtlen az azokhoz való hozzáférés. A munkaerő egyenlőtlen fejlődése és a rossz képzési struktúra gátjává válik a gazdasági növekedésnek, a társadalmi szolidaritás végletesen gyengül. Az egyre növekvő igények pedig szétfeszítik a rossz minőségű szolgáltatásokat nyújtó államháztartást, magas hiányt és nagyon magas államadósságot eredményeznek, ráadásul kirívóan magas a kiadási szint.

Alibiznek a politikusok

Alibiznek a politikusok, amikor azt mondják, nincs mozgástér ahhoz, hogy érdemben hozzányúljanak az adórendszerhez – jelentette ki Békesi László, a Horn-kormány pénzügyminisztere a mai pénzügyi csúcstalálkozón. Ezzel takaróznak, nem akarnak csinálni semmit, tette hozzá a volt fő pénzügyér. Pedig lehetne az adórendszeren belüli átcsoportosításokkal, például a kedvezmények megrostálásával, továbbá a feketegazdaság visszaszorításával, vagy a kiadási oldal lefaragásával forrásokat találni az adórendszer növekedésösztönző célú átalakításához. Csak szakmai hozzáértés és politikai bátorság kérdése az egész. Hozzá kapcsolódva Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője is bőven látott teret a kiadási oldalon a csökkentésre, legalábbis, mint fogalmazott, a jóléti juttatásoknál és a termelési (cégeknek adott) támogatásoknál a rendszer újragondolását nem kellene kapásból elutasítani.

Ma az államháztartás a megtermelt jövedelem 50 százalékát osztja újra, ilyen kiadási szint mellett pedig egyszerűen mese, hogy képesek vagyunk versenyezni a térségbeli államokkal, a csehekkel, lengyelekkel, szlovákokkal – emelte ki Békesi. Igenis hozzá lehet nyúlni a kiadási tételekhez, ismételte el még egyszer. Évekig nem jutunk semmire, ha az összelvonási szintet változatlanul hagyjuk. Amíg ezt nem csináljuk, addig az adórendszer mai diszfunkcionális elemei (magas elvonási szint, kedvezmények erdeje, abnormális az adóterhelés eloszlása a teherviselők között, nagyon kevesen fizetnek adót, rossz ösztönzőket működtetünk, stb.) fennmaradnak.