Bokros Lajos szerint alulteljesítünk

Bokros Lajos a magyar gazdaság jelenlegi állapotát vegyesnek értékelte. Vannak egyrészt jól teljesítő szektorok, melyek közé elsősorban szerinte a nagyvállalatok, a multinacionális vállalatok magyar leánycégei és az export orientált társaságok tartoznak, s vannak gyengén teljesítő szektorok, melyek közé a mezőgazdaság, idegenforgalom és az építőiparhoz tartozó kis- és középvállalkozások tartoznak. Mindemellett az elmúlt időben jelentősen nőtt a munkanélküliség és a külső-belső pénzügyi egyensúllyal sem lehetünk elégedettek - mondta a volt pénzügyminiszter a Napkeltében.

Nem kell tűzoltás

A fentiek ellenére válságról nem beszélhetünk, így tűzoltó intézkedésekre sincs szükség. Sokkal inkább arról van szó, hogy a lehetőségeinkhez képest alulteljesítünk - erre példaként Bokros azt hozta fel, hogy az idén várható 3,6 százalékos magyar GDP növekedés az egyik legalacsonyabb mértékű lesz az EU-hoz tavaly csatlakozott országok között.

A beszélgetés fő témája a nyugdíjrendszer, és annak Bokros Lajos szerint szükséges reformja volt. E téma kapcsán Bokros kifejtette a pénteki Aranykor Nyugdíjpénztár konferenciáján előadott álláspontját, mely szerint itt (is) az öngondoskodási és szolidaritási elv finom egyensúlyának megteremtésére lenne szükség. Ez azt jelentené, hogy az egyéni számlavezetést be kellene vezetni az állami nyugdíjrendszer esetében is, s ezzel a befizető érdekeltté lenne téve a nyugdíj járuléka befizetésében, hiszen később azt kapja vissza, amit majd befizet. Ha a befizetés-kifizetés elválik egymástól, tömeges méretekben találkozhatunk a potyautas dilemmával, mely a rendszer finanszírozását jelentősen megdrágítja és hatékonytalanná teszi. Az egyéni számlavezetéssel elkerülhető lenne az is, hogy a nyugdíjakat a mindenkori kormány - a már pénteken is említett - politikai cukorkaosztogatásra használja fel.

Nem jó gazda

Az államháztartás reformjáról általánosságban szólva Bokros Lajos kifejtette, hogy az adó és járulék elkerülés magyarázata Magyarországon az, hogy az állam nem jól gazdálkodik, így az adókért kapott közjavak és közszolgáltatások nem jók. Ezért lenne szükség az államháztartás átfogó reformjára, a nyugdíjrendszer mellett az egészségügy és oktatás reformjára is. A reform nyomán nem csak az államháztartás hiánya, hanem a mérete is jelentősen csökkenne. Ezek megvalósítása lényegesen versenyképesebbé tenné az országot, megsokszorozná a magyar gazdaság és társadalom növekedési forrásait, mely megnövelné a jövedelemtermelést, és ennek révén elősegítené a leszakadó rétegek eredményesebb támogatását.

Bokros Lajos szerint a Gyurcsány kormány tragédiája az, hogy túl későn került hatalomra, és terheli az Orbán-kormány utolsó másfél évének és a Medgyessy-kormány két évének költségvetési túlköltekezése, melynek eredménye a hiány növekedésen felül a versenyképesség romlása és a mukanélküliség növekedése lett. Bokros Lajos végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy demagógia helyett okos érveléssel és szerény magatartással meggyőzhetőek a választópolgárok arról, hogy miért van szükség a fenti lépésekre, példaként hozva fel Írországot, mely társadalmi konszenzussal tudta modernizálni gazdaságát, és mára az EU egyik legversenyképesebb jóléti országává vált.