Máté, Mirella
12 °C
30 °C

Olyan az adórendszerünk, mint egy dzsungel

2008.04.10. 13:46
A jelenlegi adórendszer áttekinthetetlen, bonyolult, ezért versenyhátrányt okoz a magyarországi vállalkozásoknak - derül ki abból a két tanulmányból, amelyet ma mutattak be a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) ülésén. Hiába nem kerülne pénzbe az egyszerűsítés, ha a kormány nem akarja, nem lesz belőle semmi.

A Pécsi Tudományegyetem által készített tanulmány szerint elsődlegesen nem az adó mértékek túlzottak, hanem az adórendszer áttekinthetetlensége, bonyolultsága és az ebből fakadó jogbizonytalanság és gazdaságpolitikai instabilitás nehezíti a vállalkozások életét. A Budapesti Corvinus Egyetem tanulmánya is az adórendszer összetettségét, a bonyolult szabályozást jelölte meg, mint az adminisztráció csökkentésének legfőbb akadálya. A Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal a közeljövőben állásfoglalást készít a tanulmányokról, amelyet majd eljuttat a döntéshozókhoz.

 Erőnket az adminisztráció köti le

Az egyik tanulmány szerint a magyarországi kis- és középvállalkozások átlagosan több mint 12 féle adót fizetnek, az adófajták száma függ az árbevétel nagyságától. Minél kevesebb főt foglalkoztat egy vállalkozás, annál kevesebb fajta adót kell fizetnie: a 0 főt foglalkoztatók, vagyis az egyéni vállalkozók csaknem 7-féle adót, míg a 10 fő felettiek több mint 17-féle adót fizetnek.

A tanulmány szerint a cégek majdnem 60 százaléka az adófizetéssel kapcsolatos teendőket teljes egészében külső könyvelő céggel végeztetik, 24 százalékuk a cég alkalmazottait is bevonják, 12 százalékuk maga végzi el. Azok a vállalatok, amelyek teljesen maguk végzik ezeket a feladatokat 5,55 órát töltenek ezzel havonta, míg azok, amelyek részben maguk végzik csaknem 12 órát.

A tanulmány szerint e feladatok elvégzésénél jóval nagyobb terhet jelent a szabályozók változásának nyomon követése. Szerb László egyetemi docens a tanulmány bemutatásakor azt mondta: az adózással kapcsolatos adminisztratív feladatok leginkább nem a legkisebb cégeket sújtják, hanem az ennél valamivel nagyobb mikro- és kisméretű vállalatokat.

Van, aki szerint még keményebben kell büntetni

A Budapesti Corvinus Egyetem tanulmánya szerint amellett, hogy az adórendszer túlságosan bonyolult, jóval nagyobb hangsúlyt kell fordítani az ellenőrzésre. Az adminisztráció csökkentésének akadálya a költségvetési intézmények integrációjának hiánya, a hektikus adózási változtatások politikai gyakorlata is.

Ámokfutás

Tavaly akartak először komolyabban nekifutni az egyszerűsítésnek. A kormányzat javaslatát aztán mind az üzleti szféra, mind a szakszervezetek megtorpedózták.

Most pedig a kormány tesz jó magasról az egész ügyre. Épp tegnap adtunk hírt arról - pontosabban a Napi Gazdaság -, hogy a tavaly még legszívesebben eltörölni gondolt "giccsadó", a kulturális járulék új erőre kap. A kormány éppen hogy emelni kívánja a sok bosszúságot okozó, követhetetlen teher mértékét.

Lukács János egyetemi docens szerint szigorítani kellene a jogszabályokat, növelni kellene a kiszabható büntetések nagyságát és változtatni kellene a társadalmi szemléleten is. Ami az előbbit, vagyis a bírságok emelésének kérdését illeti, tudni érdemes, hogy a kormányzat éppen idén januártól emelte két-két és félszeresére a mulasztási bírságok nagyságát. A magánszemély adózóknál így 100 ezerről 200 ezerre, más adózóknál, praktikusan tehát a cégeknél és a vállalkozásoknál 500 ezer forintra nőtt a mulasztási bírság maximuma. Aki azonban feketén foglalkoztat, nem ad nyugtát, számlát, vagy illegális úton szerzi be az árut, azt 1 millió forintra is büntetheti az APEH.

A számviteli adminisztrációs terhek csökkentésénél kiemelte, hogy a multinacionális cégek esetében legyen elég csak a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint elkészíteni a beszámolót. A kettős könyvvitel szabályait a nemzetközi sztenderdek szerint is legalább közepes vagy nagyvállalatok esetében célszerű fenntartani, míg az ennél a kategóriánál kisebb cégek esetében fölösleges ugyanezt a rendszert alkalmazni - mondta Lukács János. Hozzátette, hogy a kis vállalkozások is térhessenek át a pénzforgalmi szemléleten alapuló könyvelésre.

Lőrincze Péter, a VOSZ képviselője szerint a javaslatok közül többet azonnal is be lehetne vezetni, mivel nem járnak költségvetési teherrel. Más javaslatoknál felvetette, hogy alakítsanak munkacsoportokat, amelyek részletesebben foglalkoznának az adott témával. Ilyen volt például az adónemek összevonása, vagy az, hogy a statisztikai hivatal, a számvitel, az adó, a munkaügy és a jog közös tartalmi-fogalmi rendszerét alakítsák ki.

Stratégiaváltás, minimumcélok

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke azt mondta, hogy határozott kormányzati szándék nélkül még ezeket a javaslatokat sem lehet végrehajtani, még akkor sem, ha valójában nincs költségvonzatuk.

Török Ádám, a GVK elnöke elmondta: bár elkészítették az adó- és járulékrendszer célszerű átalakításáról szóló javaslataikat, és azokat még decemberben át is adták a kormányfőnek, most úgy látják, hogy a politikai szándékok alapján szükség volt a súlypont váltásra, így inkább a rendszer egyszerűsítésének lehetőségét vizsgálják meg.