Brüsszel újra beszól

Miközben a kormány és az MNB folyamatosan egyre élesebb vitát folytat arról, hogy mekkora költségvetési hiány várható a következő években, illetve ami talán a konkrét számoknál is fontosabb, emelkedő vagy csökkenő trend várható-e, Brüsszel is egyértelműen állást foglalt: az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint a hiány bőven a kormány várakozásai felett, igaz, az MNB-i alatt, de emelkedő trendet mutatva alakul.

Az unió szerint a magyar államháztartás GDP arányos hiánya idén 6,1, jövőre 6,7, 2007-ben 6,8 százalék lehet. A kormány jövőre 4,7 százalékos hiányt vár, melyet - ezt a Pénzügyminisztérium is elismerte - még mintegy fél százalékkal tovább emelhet a Gripen harcirepülők beszerzése.

Jelentős eltérések

A jelentés "Az ismételten meghaladott deficitcélok" címet viselő Magyarországról szóló fejezetében a bizottság emlékeztet: a 2004-es hiányt ugyan módosítani kellett, döntően a kormány által idénre elszámolni szándékozott 13. havi bérek miatt, melyek végül 4,5-ről 5,4 százalékra emelték a tavalyi deficitet. Ennek azért (is) van jelentősége, mert mint a bizottság felhívja a figyelmet, a vártnál magasabb bázishoz képest is sikerült az idén tovább emelni a hiányt, úgy, hogy a 13. havi bérek végül nem is terhelik az idei büdzsét. Jelentősen túllépi Magyarország az idei évre tervezett 3,6 százalékos hiányt - ez lesz a negyedik év a sorban, amikor az államháztartás egyenlege a kormány által vártnál-ígértnél rosszabbul alakul. Az EU szerint az első félév kisebb korrekcióra törekvő lépései ellenére is hat százalék fölött lesz az idei deficit.

Nem hiszik

A kormány által tervezett 4,7 százalékos hiányt az unió szerint éppen két százalékkal szárnyaljuk majd felül jövőre. A magyar költségvetésből hiányoznak a strukturális reformok a kiadások leszorítása érdekében, ehhez képest viszont - döntően az áfának köszönhetően - a kormány a GDP egy százalékát kitevő adócsökkentés mellett döntött. A további tervezett adóreformnak köszönhetően 2007-re a bizottság már 6,9 százalékos hiánnyal számol.

Az infláció és a növekedés jobban áll

Az idei 3,7 százalékos után jövőre és két év múlva egyaránt 3,9 százalékkal bővülhet a GDP a brüsszeli várakozások szerint. Az infláció az idei 3,7 százalékról jövőre 2-re mérséklődik, majd 2007-re visszatér három százalékra. Csökken a munkanélküliség is a jelentés előrejelzése szerint, az idei 7 százalékról jövőre 6,9, 2007-re 6,7 százalékra.

A munkanélküliséget illetően általában is kedvező fordulatot vár az unió: a jelentés szerint miután a munkanélküliségi ráta az utóbbi évek alatt EU-szinten 9,0 százalékos, az euróövezetben pedig 8,9% százalékos szintet ért el, 2007-re mindkét régióban csaknem egy százalékpontos csökkenés valószínűsíthető, ami 8,1 százalékos értéket jelent. Az EU 2005 és 2007 között összességében várhatóan hatmillió új munkahelyet teremt, amelyből 4,5 millió esik az euró-övezetre, illetve 1,4 millió a 2005-ös évre. A javuló munkaerőpiaci feltételek feltehetően erősíteni fogják a fogyasztói bizalmat, ami hozzájárul a magánfogyasztás szintjének fokozatos emelkedéséhez.

Az emelkedő olajárak hatására az átlagos infláció az idén várhatóan 2,3 százalék lesz mind az EU-ban, mind pedig az euró-övezetben, majd 2006-ban 2,2 százalékos szintre mérséklődik (mindkét régióban). Ami még fontosabb, a maginfláció alacsony marad és úgy tűnik, az olajárak emelkedése sem fogja áttételesen befolyásolni (amely nem tartalmazza az energia, illetve a feldolgozatlan élelmiszerek árát).

Kedvező globális kilátások, kockázatokkal

Az EU-n belüli növekedés megélénkülését a továbbra is kedvező globális kilátások támasztják alá - írja az előrejelzés. A világgazdasági növekedés idén és jövőre 4,3 százalékra becsülhető, ezt 2007-re enyhe visszaesés követheti. A 2004-es 5 százalékos érték a leggyorsabb növekedést jelenti a hetvenes évek eleje óta. Az előrejelzés időszaka alatt a növekedés Ázsiában csökkenő tendencia mellett 7-7,2 százalék körül alakul. Japánra ez nem vonatkozik (idén 2,5%, 2006-ban 2,2%) Hasonló mondható el a világkereskedelemről is, amely a lanyha kezdés után ismét lendületet vett, és az előrejelzési időszak alatti növekedése 7 százalékra tehető.

A külpiacok azonban továbbra is kockázatokat rejtenek Európa gazdasági kilátásaira nézve, míg a belső piacon ezek a kockázatok kiegyensúlyozottabbak. Egyik fő negatívumként említhető a globális egyenlőtlenségek rendszertelen korrekciója és/vagy az amerikai fogyasztói magatartás módosulása, ezenkívül nem küszöbölhető ki a további olajár-emelkedések hatása sem. A pozitív oldalra sorolható, hogy adott esetben az olajexportáló országok megnövekedett olajbevételeik nagyobb hányadát költik el, amely kedvező hatással lehet az uniós exportra. A belső piacon pozitív fejlemény lehet, hogy a magánfogyasztás növekedése nagyobb arányúvá válhat, ami a felhalmozódott kereslet realizálódásában jelentkezhet, párhuzamosan a munkaerő-piaci helyzet javulásával és a jövőbeli bevételekkel kapcsolatos bizonytalanság (például a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatósága) enyhülésével.