További Magyar cikkek
Az Országgyűlésben ma történtek újabb bizonyítékul szolgálnak arra, hogy mennyire gyenge színvonalú, nem átgondolt az adótörvények hozatala hazánkban.
Mint beszámoltunk róla, pénteken a Pénzügyminisztérium egy mini-adócsomagot nyújtott be a parlamenthez. A csomag keretében több ponton korrigálják a három éven át írt, de csak két hónapot megélt újrakodifikált áfatörvényt és változtatják a közbeszerzésekkel kapcsolatos, az adózás rendjét érintő, március 1-jétől hatályba lépett, sokrétű szabályt. Utóbbi előírások nagy vitát váltottak ki a vállalkozások körében és adózási szakértők, könyvelők között is. A mini-adócsomag tanúsága szerint a PM a problémát csak részben kívánja orvosolni: azt mondanák ki, hogy a közbeszerzésben - akár egy lánc sokadik tagjaként - részt vevő vállalkozások a szükséges nullás igazolásukat általánosan használhatják. (A nullás igazolás azt bizonyítja, hogy a cégnek nincs tartozása sem az APEH felé, sem pedig a vámhatóság felé.)
Korrigálunk pénteken, korrigáljunk hát hétfőn is!
A parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának ülésén ma bizottsági módosítóként, valójában azonban a kormány kezdeményezésére nyújtottak be egy javaslatot, így egy újabb lényeges ponton átírják a szombattól már hatályos szabályt. Azt mondják, hogy ez az egész, a közbeszerzésekre vonatkozó előíráscsoport mégis inkább csak szeptember 1-jén lépjen hatályba, de úgy, hogy a március 1-jét követően indult közbeszerzési ügyekre kell majd alkalmazni. (A módosítással a jelenleg már élő, tehát március 1-jétől hatályos szabály a csúsztatás kihirdetését követő napon hatályát veszti).
Fontos tudni, hogy a most benyújtott mini-adócsomagot rohamtempóban tárgyalja a Ház, és minden bizonnyal jövő hétfőn már a zárószavazást is megtartják a parlamentben. Ezt követően öt napon belül kihirdetik a törvényt.
Másfél-két hétig meg kell felelni a szabálynak
Ez tehát a következőt jelenti. Úgy 10-15 napig hatályban van, illetve lesz a számos plusz adminisztrációval járó szabály, aztán gyorsan már érvényét is veszti, hogy aztán szeptember 1-jén ismét életbe lépjen. De most, 10-15 napig a közbeszerzésben ilyen-olyan módon, akár alvállalkozók alvállalkozójaként szerepet vállaló cégeknek be kell tartaniuk a jogszabályt.
Nem jelezték előre
Jól jelzi a - pénzügyi - kormányzat kapkodását, hogy nagy cégek tőlünk értesültek arról, hogy hamarosan hatályon kívül akarják helyezni a közbeszerzésekkel összefüggő adószabályt. Ezt a szándékot kabinet még informálisan sem jelezte vállalkozási szervezeteknek.
Ez pedig azzal jár, hogy át kell nézniük minden szerződésüket, a már régóta futó kontraktusokat is és tájékoztatniuk kell partnereiket, hogy a partner közbeszerzés megvalósításában működik közre. Ezeknek a szerződéseknek a minősítését nagyban megnehezíti, hogy pontosan nincs meghatározva, milyen feltételek alapján minősül egy szerződés a közbeszerzés "közvetlen megvalósítása érdekében kötött" kontraktusnak. Márpedig muszáj lesz ezt megcsinálni, hiszen ennek hiányában mulasztási bírságot róhat ki a megbízóra az APEH.
Sőt, ha ezalatt a 10-15 nap alatt lenne esedékes egy összeg kifizetése az alvállalkozó részére, akkor az alvállalkozónak kérnie kell az adóhatóságtól egy igazolást. Ennek hiányában a megbízó nem teljesítheti a kifizetést, különben egyetemleges felelősség terheli, vagyis ő is felel az alvállalkozója köztartozásáért.
Az eljárás dióhéjban tehát úgy néz ki: a kormányzat egy nagy vitát kiváltó, március 1-jétől élő adószabályt február 29-én már javítani kívánta, március 3-án további korrekciókat akar rajta végrehajtani és március közepe tájékán átmenetileg visszavonja, életbe lépését szeptemberre halasztva.
Ne is legyen érték alapú ingatlanadó!
De ne gondoljuk, hogy ennyiben ki is merül az adótörvény-gyártási ámokfutás. A bizottsági ülésen ma elhangzottak szerint reggel egy ötpárti egyeztetést tartottak és egyebek mellett arra jutottak, hogy az ingatlanadó szabályait lényegében felpuhítják.
Tavaly ősszel a kormány, pontosabban a nagyobbik kormánypárt, az MSZP egy politikailag kellemetlen helyzetbe lavírozta magát azzal, hogy - ellenzéki és koalíciós közjáték végeredményeként - a parlament többsége egy olyan szabályt fogadott el, amely 2009-től az érték alapú ingatlanadóként elhíresült adózási módot vezet be. Novemberben ettől - az adószakértők szerint egyébként indokolt lépéstől - a szocialisták vissza akartak táncolni úgy, hogy meghagyták volna a mai kétfajta, jóval kisebb terhet jelentő adóalap-megállapítási módot is és harmadikként vezették volna be a szóban forgó új számítási módot.
Az elmondottak alapján azonban ellenzéki támogatással-egyetértéssel most ismét nekifutnak a képviselők és fel akarják puhítani a szabályt. Megismétlik a tavalyi akciót és háromféle adóalap-számítási módot kínálnának fel az önkormányzatoknak jövőre, voltaképpen azonban kiírtva az érték alapú ingatlanadóként elhíresült adóztatást. Ez a szándék, aminek írásos nyomai is vannak, hiszen az erről szóló módosító indítványt ma bizottsági javaslatként, kormánypárti és ellenzéki képviselők zömének támogatásával, két ellenzéki honatya tartózkodásával benyújtották.
Hétfőn, a zárószavazás után lehet azonban csak biztosat mondani ebben az ügyben, legalábbis a tavaly őszi hercehurcát alapul véve indokolt az óvatosság.