Mibe fektessem?

A hozamszintet tekintve ma a világ élvonalába tartozik ugyan a régiós, és különösen a magyar részvénypiac, de a BUX 17000 pontos szintjénél már kockázatos vásárolni - állapítja meg tíz évre visszatekintő tőzsdeelemzésében az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az elemzők szerint a magyar tőzsde történetében harmadszor fordult elő az elmúlt időszakban, hogy a BUX index lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint a GDP: az előző két ilyen szárnyalás, az 1997-es majd a 1998-2000-es bumm után éppen olyan mértékű korrekció következett be, mintha a BUX index addig is csak a GDP növekedéssel egyenlő arányban emelkedett volna.

Az utóbbi két évben a BUX egyenletes növekedéssel a 2,5-szeresére emelkedett, a 2003-as március 4-i 7031 pontról az idén március 1-én beállította 18673 pontos új történelmi csúcsát. A tőzsdeindex és a GPD növekedése közötti eltérés ebben az időszakban volt a legjelentősebb. Az emelkedésben több tényező mellett közrejátszott a közelgő, majd megvalósult uniós csatlakozás, melynek egyik hatásaként az elemzők azt várták, hogy a korábban alulértékelt, azaz hasonló szektorban hasonló volumennel bíró nyugati társaiknál olcsóbb régiós vállalatok ára lassan beéri az uniós szintet.

Ez az Ecostat szerint az idén tavaszra lényegében megvalósult, csakhogy eközben a régiós vállalatok még mindig jóval instabilabbak nyugati társaiknál, ráadásul a térség kockázataihoz tartozik az is, hogy a kormányok gyakran beavatkoznak a piaci folyamatokba és a cégek nyereségét hátrányosan befolyásoló döntéseket hoznak, amire az árfolyamzuhanás a szokásos befektetôi válasz. (Magyarországon ilyen kormányzati döntésnek mondható például az OTP tőzsdei megítélését hátráltató bankadó bevezetése - a szerk.) Ugyanakkor míg 1991-hez viszonyítva a GDP tízszeres, a BUX 17-szeres növekedést mutatott a márciusi csúcs idején. A kutatóintézet így megállapítja, hogy túlértékelt a mayar részvénypiac, bár a tanulmány szerint a lendületes gazdasági növekedés közepette nem kell attól tartani, hogy visszazuhanna a GDP növekedéssel arányos szintre (ez egyébként alig valamivel 11 ezer pont feletti értéket jelentene).

Részvény vs. állampapírpiac - a Matáv bukás volt

Az elemzés kitér arra, hogy igaz-e a hazai viszonyokra az a tétel, miszerint a kockázatosabb tőzsdei befektetések nagyobb hasznot hoznak, mint a biztonságosabb állampapírok. A tétel az elmúlt évekre ugyan egyértelműen igaznak látszik, hiszen az 1999-től máig vizsgált időszakban a BUX 2,5-szeres növekedést mutat, míg az állampapírokon ez idő alatt csak 1,9 -szeres volt a növekedés. Ugyanakkor tény az is, hogy egy pontosan a BUX-kosarat lefedő portfolióval tőzsdéző befektető csak egy rövid, az 1999-es év végétôl 2000 nyaráig, valamint egy hosszabb, a 2004-es év nyarától napjainkig tartó idôszakban ért el a kötvénypiacit meghaladó hozamot. Ha a befektetô csak egy részvénybe fektetett, a MOL és a Richter esetében nagyjából a BUX-nak megfelelô (1999 elejétôl két és félszeres) árfolyam-növekedést ért el napjainkig. Igazán eredményes csak az OTP részvényt választó befektetô volt, 5,4-szeres árfolyam-növekedéssel, ám a Matáv részvényt választók 35 százalékos veszteséget könyvelhettek el bô hat év után.

Az elemzés ugyanakkor kitér arra, hogy ezek a magas hozamok alighanem csak a magyar papírok 80 százalékát birtokló nagybefektetők részéről voltak realizálhatók.

Kevesebb, de biztosabb

Az Ecostat szerint a BUX jelenlegi magassága mellett kockázatos lehet a további emelkedésre játszani és vásárolni. Az intézet szerint ugyanis a gyorsjelentéseket követő esetleges fellendülés esetén is könnyen elképzelhető egy gyors hozamrealizálás, azaz eladás, melynek eredményeképpen akár 10-15 százalékos veszteséget is elszenvedhet a kisbefektető. A tanulmány szerint alternatív megoldásként ma jobbnak tűnik a biztos hozamot adó állampapírpiacon az évi 7-7,5 százalékos nyereség.