A GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás tárgyát a Masterfoods Magyarország Értékesítő Bt. Chappi márkanevű kutyaeledeleit népszerűsítő televíziós reklámjai, valamint a Chappi termékek csomagolásán látható tájékoztatások képezték.
Nem hús, csak vér
A Versenytanács szerint a Masterfoods reklámja, illetve a vizsgált termék csomagolásán található feliratok arról tájékoztatták a fogyasztókat, hogy a Chappi kutya szárazeledel marhahúst, vagy baromfihúst, illetve mindkettőt tartalmazó készítmény, illetve hogy a termék bőségesen tartalmaz húst. A "húsimádó", "húsos lakoma", "húsos golyók", "marhahússal" (illetve "baromfihússal") szavak és kifejezések a GVH szerint jelentős hústartalomra utalnak. A reklámban és a termék csomagolásán található tájékoztatással ellentétben azonban - a GVH álláspontja szerint - a termék valóságos hústartalma nem tekinthető jelentős mértékűnek.
A GVH határozatában kiemelte, hogy nemcsak a termék összetételére vonatkozó túlzó állítások ütköznek a versenytörvénybe, hanem az is, hogy a forgalmazó a marhahúsos változat esetében elfedte a termék valódi összetételét. A versenyfelügyeleti eljárás során megállapították, hogy a marhahúsos termékváltozat valójában nem is tartalmaz marhahúst, csak marhavért, ellenben tartalmaz baromfihúst és más húskeveréket.
Másképp is dönthetett volna
A versenytörvény szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A fogyasztók megtévesztésének minősül, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak. A vállalkozás által használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.
A versenytörvény ezen rendelkezései a fogyasztóknak az áruk, valamint szolgáltatások vásárlása tekintetében meglévő döntési szabadságát védik. A bármilyen módon megtévesztésre alkalmas információ akkor ütközik a versenytörvénybe, ha az a fogyasztókat olyan döntésre sarkalja, amit a valós információ ismeretében nem hoztak volna meg.