További Magyar cikkek
A tavalyi hat után az idén tíz százalékkal nőhet a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon. A legtöbb felszámolásra és megszűnésre a húsiparban, az építőiparban, a textiliparban és a nagykereskedelemben lehet számítani - áll a Coface Hungary friss elemzésében. A cég szerint válságnak nevezhető a helyzet, hosszú és fájdalmas, de szükségszerű piactisztulás megy végbe, amelynek során a cégek száma folyamatosan csökkeni fog Magyarországon.
Az idei első negyedéves adatok szerint a fizetésképtelenségi eljárások száma összesen 15,26 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A Coface egy kalap alá veszi az elenyésző számú (a tavalyi 9 helyett 7), ténylegesen a cég működésének, fizetőképességének helyreállítását célzó csődeljárásokat, a felszámolásokat és a végelszámolásokat is. Ezt Mikael Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója azzal indokolta, hogy míg hagyományos értelemben csak a csődeljárások és a felszámolások tartoznak a fizetésképtelenségi eljárások körébe, hazánkban nagyon sok az olyan végelszámolás, amely a későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cégtulajdonos fizetőképtelensége az oka. Ezért az összes ilyen jellegű eljárás a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatója.
Élen az építőipar
Továbbra is tartja magát a 2005 első negyedévében felállított iparági negatív toplista, ugyanakkor az eljárások száma emelkedett. Az építőipar megtartotta listavezető helyét 550 eljárással (ez 79-cel több, mint 2005-ben), a dobogó második és harmadik fokán a kis- és nagykereskedelem állt, 507 és 460 eljárással. Negyedik helyen, az előző évhez hasonlóan, ismét az ingatlangazdálkodás áll, 190 fizetésképtelenségi eljárással.
Csak a sorrend módosul az éllovas iparágak között egy másik számítás, az úgynevezett csődhányadmutató alapján. Ez azt mutatja, mennyi volt az eljárások száma az adott tevékenységi körben bejegyzett cégekhez képest. A mutató a textíliparban 1,31 százalékos, az építőiparban 1,22, a nagykereskedelemben 1,11 százalékos. Ez negyedéves adat, ám a Coface várakozásai szerint az év egészére 3,2-3,4 százalék lehet az országos csődhányad, egyes iparágaknál öt százalék feletti mutatóval.
A gazdaságnak árt a csőd, de másképp
Az eljárások magas száma ellenére Magyarországon nem lehet arról beszélni, hogy a közgazdasági tankönyvek alapvetésének megfelelően a megszűnt cégekkel a gazdaság veszít, leépül - fejtette ki Mikael Szabo. Ennek oka elsősorban az, hogy a nyugat-európai normákhoz képest Magyarországon egyazon vállalkozási tevékenységre jellemzően több céget is alapítanak, adózási vagy éppen pályázati szempontok alapján, sokszor pedig egyszerűen a már bedőlni látszó cég vagyonmentésére. A szakember szerint miközben 460 ezer felett van a bejegyzett társas vállalkozások száma, maximum 250 ezerre tehető a "tényleges gazdasági egységeké", azaz legalább 210 ezer olyan cég van, amelyet tulajdonosa(i) kizárólag "ügyeskedési", és nem új vállalkozási céllal alapított(ak).
Ugyanakkor a fizetésképtelenségi eljárások fontos következménye, hogy a dominóeffektushoz hasonlóan magukkal rántanak újabb és újabb cégeket: Magyarországon a vállalkozásoknak mindössze tíz százaléka bír banki hitellel, ez nagyon alacsony arány, és azt jelenti, hogy a cégek kilencven százalékának jelentős része átmenetileg vagy tartósan szállítói, partnerei "hiteléből" él, vagy egyszerűen késik a fizetéssel - emelte ki Mikael Szabo. Ha valaki kiesik a láncból, magával ránthatja azokat, akiknek tartozik, ráadásul jellemzően úgy, hogy a cég vagyonát előbb egy frissen alapított vállalkozásba viszik át.
Törvény is kellene
"Magyarország Európa utolsó olyan országa, ahol a forma többet ér, mint a tartalom" - jelentette ki Szabo. Amíg Magyarországon egy bíróság mondja ki, hogy semmiféle kapcsolat nincs két olyan cég között, amelyet ugyanazon tevékenységre, ugyanazon személyek, ugyanazon székhellyel hasonló néven alapítottak, csak éppen az egyiket a másik - adósságokat hátrahagyó - megszűnése után hozták létre, aligha várható, hogy csökken a fizetésképtelenségi eljárásba menekülő cégek száma - hangsúlyozta a cégvezető.
A körbetartozások megszüntetésének egy másik eszköze a vállalkozás alapítására, illetve egyes tevékenységekre vonatkozó szabályok szigorítása lehet. Németországban egy lakásépítő cégnek a beruházás megkezdése előtt letétbe kell tennie az építkezésre szánt összeget, melyet aztán egy független vagyonkezelő fizet ki az egyes munkaszakaszokban az alvállalkozóknak - említett egy példát az igazgató.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
