Nem akarunk fizetni, ezért trükközünk

Egyre aggasztóbb méreteket ölt Magyarországon a nem fizetés a cégek között, és nem láthatók a jelei annak, hogy a jelenség megfordulna – vált világossá a Coface Hungary felméréséből, amelynek eredményeit Mikael C. Szabo ügyvezető igazgató ismertette. A fizetésképtelenségi eljárások száma az idei első fél év során 29 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakában mértet, vagyis 2006-hoz képest közel egyharmaddal nőtt azoknak a társas vállalkozásoknak a száma, amelyek bedobták a törölközőt és fizetésképtelenségre hivatkozva eljáráshoz folyamodtak, vagy kerültek az alá. Míg 2006 első felében a mintegy 550 ezer társas vállalkozásból 7300 cég került fizetésképtelenségi procedúra alá, idén június végéig 9390 vállalkozás mondhatja el magáról ezt.

Trükközünk

A brutális növekedés önmagában is rémisztő, hát még ha a megoszlást is vizsgáljuk. Az összes fizetésképtelenségi eljárás alig több mint fele (5053 darab) felszámolás, nem egészen fele (4323 darab) végelszámolás és mindösszesen 14 esetben indult csődeljárás. Hogy miért mondta erre Szabo, hogy ez óriási veszélyt jelent a magyar gazdaságra nézve? Mert normális helyeken a csődeljárások aránya (vagyis amikor a hitelezők az adósságot felhalmozó céggel összefognak annak érdekében, hogy helyreállítsák az adott vállalkozás fizetőképességét, megmentsék a társaságot, hogy a későbbiekben végül is visszakapják a kölcsönzött összeget) jóval magasabb. De azért is abnormális működést tükröznek a számok, mivel a végelszámolások nagy hányadát a trükközés magyarázza. (A végelszámolások száma 64 százalékkal több idén, mint egy éve volt.)

Fizetésképtelenségi eljárások száma Csőd Felszámolás Végelszámolás Összesen 2007 I. félév 14 5 053 4 323 9390 2006 I. félév 10 4 645 2 641 7296 Éves változás +40% +9% +64% +29%

Felszámolásról akkor beszélünk, ha a hitelezők megelégelik a nekik tartozó cég hitegetését és “likvidálni” kívánják azt, ezzel szemben a végelszámolásnál a krónikusan nem fizető cég kezdeményezi az eljárást, éppen azért, hogy adósságaitól megszabaduljon. A magyar lelelmény legjobb példája ez, hiszen ha a hitelező nem veszi észre a törvény által számára biztosított 40 napon belül, hogy az adós cég végelszámolást kezdeményezett maga ellen, örök életre búcsút mondhat a kölcsönnek. A rosszhiszemű végelszámolás alatt levő cég ügyvezetője ekkor feltűnés nélkül át tudja menteni a vagyont (ingatlant, pénzt) egy új cégbe, s a hitelezővel szembeni adósságát soha nem fogja törleszteni, hiszen az eljárás végén megszűnik. A számok arra utalnak, egyre több hitelező figyelmét kerüli el a végelszámolás indítása, így ez már-már össznépi sporttá vált.

A felszámolás csak marginálisan jobb megoldás a hitelező cég számára: a tapasztalatok azt mutatják, végelszámolásnál a hitelezők általában egyetlen fillérhez sem jutnak hozzá, felszámolásnál a vitatott összeg 0,4 százalékát sikerül visszaszerezniük.

 Veszélyben a kereskedők és az építőipari cégek

Ha az iparági bontást vizsgáljuk, kitűnik, a legtöbb procedúra a kereskedelemben, az építőiparban és az ingatlangazdálkodás területén indult idén. A kis- és nagykereskedelemben egy nap alatt 15 társas vállalkozás került fizetésképtelenségi eljárás alá, az építőiparban naponta 9-10 cég vetette alá magát ilyen procedúrának. Ezt részben az is magyarázza, hogy ebben a két kategóriában a cégek száma is magas, vagyis nagyszámú vállalkozási körből abszolút értelemben sokan lesznek felszámoltak, végelszámoltak, vagy folytatják életüket a csőd segítségével. A képzeletbeli dobogó harmadik fokát megkaparintó ingatlangazdálkodási területnél az a helyzet, hogy megint csak a magyar találékonyságot kell keresnünk az eljárások nagy száma mögött – hívta fel a figyelmet Mikael C. Szabo. Több cégtulajdonos azért szünteti meg a vállalkozást, mivel az oda vitt ingatlant saját személyes tulajdonába kívánja átvenni.

Az abszolút számoknál többet mondanak a relatív adatok, amelyek szerint az adott iparágban év elején működő cégek közül hányan kerülnek fizetésképtelenségi eljárás alá. A gazdasági ágak között a legrosszabb passzban e tekintetben a biztonsági tevékenységet végző cégek, a textilipar és az építőipar vannak, de a fuvarozási és a kereskedelmi vállalkozások is panaszkodhatnak. Az őrző-védő cégek közül szinte minden huszonötödik dobta be a törölközőt (csaknem 4 százalék) ,a textiliparban minden 28. szűnt meg (3,63 százalék), az építőiparban minden harmincadik cégnek fellegzett be (3,29 százalék). Hogy el tudjuk helyezni ezeket a számokat: az országos átlag nem éri el a 2 százalékot, vagyis átlagosan minden ötvenedik cég zár be.

A fizetésképtelenségi eljárásokban legtöbbször érintett iparágak (2007. első félév) Iparág Eljárások száma Összes eljárás %-a Kis- és nagykereskedelem 2 676 28,49% Építőipar 1 532 16,31% Ingatlangazdálkodás 554 5,90% Turizmus és vendéglátás 525 5,59% Fuvarozás 279 2,97% Mezőgazdaság 276 2,94% Számítástechnikai tevékenység 245 2,61% Fémipar 190 2,02% Vegyipar 65 0,70% Papíripar 13 0,14% Összesen 9 390 100,00%

De ennél lesz rosszabb is, mondta Szabo, akinek hangsúlyozottan konzervatív becslése szerint idén 4 százalék fölé kúszik a csődhányad. Vagyis az 550 ezer társas vállalkozást alapul véve 22 ezren szűnhetnek meg.

Mégis, a statisztikák alapján ennyi megszűnés ellenére egyre több és több vállalkozás működik Magyarországon. Az első fél évben 10 ezerrel több cég született, mint ahány bezárta a boltot. A szám csalóka, hiszen a cégalapítások döntő hányadát, több mint 90 százalékát a már létező gazdasági egységek átalakulása vagy bővítése adja. Sok esetben egy egy-két cégben végzett tevékenységet tovább folytatják, de úgy, hogy 6-7 vállalkozásra darabolják a gazdasági tevékenység végzését. A furfangos kiskapuzók teszik ezt, mégpedig olyan megfontolásból, hogy a hitelezők nehezebben hajthassák be rajtuk a tartozásukat.

Valóban rosszul állunk?

A számok nemcsak önmagukban festenek borús képet, regionális összehasonlításban is a sor végén kullogunk. A közép-kelet-európai térségben Magyarországon kiugróan magas a fizetésképtelenségi arány – mondta el az Index kérdésére a Coface Hungary ügyvezető igazgatója.

Lélekszámban, társas vállalkozások számát tekintve hasonló méretű államokban évente pár ezer cég szűnik meg, szemben a hazai első féléves közel 10 ezerrel, vagy az egész évre várható 20 ezer felettivel. A hitelminősítéssel is foglalkozó Coface (a cég azt nézi, hogy a működő társaságok mennyire megbízhatóan fizetik adósságukat) az elmúlt kilenc évben egyedül Magyarországot minősítette le régiónkból – érzékeltette Szabo.

Az eladásra koncentrál

A fizetésképtelenség mögött egyrészt a tudáshiány áll. A magyar vállalatok zöme még mindig majdnem kizárólag az állandó és gyors forgalomnövekedésben látja a sikere zálogát. Vagyis szinte mindenki az eladásra koncentrál. Ez valóban jó stratégia, amikor dinamikusan bővülő piacon teszik mindezt, de most más a helyzet – magyarázta a szakember. Zsugorodó piaci helyzetben ez öngyilkos taktika. Ebben a helyzetben nem válik be az a magatartás, amely szinte kizárólag az árra koncentrál, amikor a minőség, a megbízhatóság háttérbe szorul az árral szemben, amikor csak az számít, hogy minél olcsóbban adjam az árut vagy szolgáltatást, és minél kisebbek legyenek a költségeim. Ez oda vezet, hogy a profitrés minimálissá szűkül, 1-2 százalékos marzsokkal dolgozik a magyar cégek nagy része, s ha egy vevőjük fizetésképtelenséget jelent, ők is könnyen bedőlnek. Ez tovagyűrűzik, ami fokozza a körbetartozásokat. A féltudású cégvezetők pedig nem tudnak stratégiát váltani, ezért kerülnek ebbe a helyzetbe – állította Szabo.

A probléma abból is fakad, hogy hazánkban a cégek között az összefogás ritka, ezért a notórius nem fizető vállalkozásokat – a nyugat-európai államokban jellemző helyzettel szemben – nem taszítják ki a rendes ügyvitelt folytatók. Ez oda is vezet, hogy milliárdos nagyságrendű adósságot felhalmozó, a céget csődbe vivő, ügyeskedő ügyvezetők más társaságnál ugyanilyen pozícióban folytatják ténykedésüket. Kockázatkezelési kultúra nem létezik, hitelbiztosítást mindösszesen félezer cég köt, amiből 400 a külföldi hátterű. Ez a valamivel több mint félmillió társas vállalkozás 0,1 százaléka. Ausztriában az arány a hazai tízszerese.

A beszélgetésen kiderült az is, hogy a kormány napokban elfogadott, a körbetartozások visszaszorítására hivatott törvénycsomagja szépen hangzik, de nagy valószínűséggel hatástalan lesz. A módosítások jó irányba mutatnak ugyan, de a nem fizetés mértéke ettől marginálisan sem fog lejjebb szorulni.