Messze van, mint Csenyéte Budaörstől

Budaörs: rejtőzködő gazdagok

Folyamatosan fejlesztéseink vannak – ezt már a leggazdagabb magyarok lakóhelyének, Budaörsnek a polgármestere, Wittinghof Tamás mondja kérdésünkre. A 27 400 lakosú település – amely lélekszáma a rendszerváltáskor még 20 ezer alatt volt, és az elmúlt években folyamatosan évi 400-500-zal nőtt – lakói a magyar átlagkeresetek 1,37-szeresével rendelkeznek a felmérés szerint. Bár a helyiek szerint ez a pénz igencsak megoszlik. „Az igazán gazdagokkal, akik miatt az első lettünk, nem fogsz itt találkozni” – mondja egy huszonéves srác a buszmegállóban.

Azt a városvezető is elismeri, hogy nem egységesen jómódúak a lakosok, vannak kiemelkedően gazdagok, és a panelházakban élnek olyanok is, akik még a leggazdagabb városban is segélyekre szorulnak. Az önkormányzat – amely idén 20 milliárd forintból gazdálkodik, és csak az országos átlag kétharmadán tartott iparűzési adóból (ipa) 9 milliárdos bevétele lesz – ebben az évben nagyjából 1 milliárd forintot költ különböző segélyekre; gyors fejszámolás, ez a lakosonként durván 35 ezer forintot jelent; ezzel szemben a csenyéteiek évi 105 ezret, a szakácsiak évi 64 ezret kapnak a község kasszájából. És ha már számolunk: Budaörsön, ahol a vállalkozások száma öt év alatt a másfélszeresére nőtt, évi 328 467 forint az egy főre jutó ipa-bevétel, míg a csenyétei önkormányzat összes saját bevételéből 1165 forint jut egy átlagos lakosra.

Azonban gazdagnak lenni sem feltétlenül jó – derül ki gyors utcai körkérdésünkből. Bár a legtöbben kerülik a kamerát, anélkül szívesen mondanak véleményt. Rossz véleményt. Mert a város élhetetlenné vált, „ez egy normális hely volt, de most már életveszélyes ez a sok autó” – mondja egy nyugdíjas asszony. Szerinte áldatlan a város tömegközlekedése is, a buszok zsúfoltak, hiába fizet érte pluszpénzt az önkormányzat. A benzinkutasok arra panaszkodnak, hogy bármit is mutassanak a felmérések, a forgalmuk egyre romlik, a vevőik is arról beszélnek, egyre nehezebb a megélhetés.

Palota és barlanglakás

Mások szerint a Kőhegy mögötti palotákban lakók miatt jött ki ez a felmérés, közben pedig „a hegyen még barlanglakások is vannak”. A családügyi és szociális iroda egyik dolgozója tovább árnyalja a képet, ahogy tapasztalatairól beszél: a gazdag Budaörsnek híre ment már az ország szegényebb részein is, sokan érkeznek szerencsét próbálni a keleti végek szegény településeiről. "Jellemzően úgy működik, hogy a férfi fogja magát és idejön valami alkalmi munkát keresni. Ha talál munkát, akkor kivesz egy albérletet és már jöhet is utána a család többi tagja. Így lehet, hogy gyakran nyolcan, tízen zsúfolódnak össze egy-egy olcsóbb albérletben, miközben otthon hagytak mindent, ingó és ingatlan vagyonukat. Két-három havonta haza-hazalátogatnak, hogy megnézzék, mit loptak el, míg ők távol voltak."

Azt mindenki elismeri, hogy nagyon jó a városban a szociális háló, az önkormányzat, ahol teheti, megemeli az állam által adott juttatásokat. A családok gyermekvédelmi támogatása például az országos 12-15 ezer forinttal szemben itt eléri a 65 ezer forintot. A közalkalmazottaknak, így a tanároknak minden lehetséges pénzt és eszközt megadnak, mondja egy általános iskolás diák édesanyja. A többség szerint aki akar, az Budaörsön talál munkát, bár a multik az alacsonyan képzett munkaerőt gyakran kihasználják. „Karácsony előtt a boltok felvesznek egy csomó embert, aztán a három hónapos próbaidő letelte előtt, még olcsón meg tudnak tőlük szabadulni” – említenek konkrét példát, bár hozzáteszik: „ez valószínűleg máshol is így van”.

Egy másik 1 százalék

A településen, ahol a hivatalos munkanélküliség 1-2 százalék körül van – tehát olyan az állástalanok aránya, mint Csenyétén vagy Szakácsiban a dolgozóké –, négy általános iskolát tart fenn az önkormányzat, emellett működik itt középiskola is, ahonnan „nagyon jó a továbbtanulási arány főiskolákba, egyetemekre”. Már felsőfokú képzés beindítására is készültek, mondja a polgármester, aki ezzel együtt nem is arra büszke, hogy Budaörs a leggazdagabb település lett. Hanem inkább arra, hogy a korábbi évek felmérései arról tanúskodnak: az itt lakók vannak az országban leginkább megelégedve az életminőségükkel is.

Wittinghof elismeri: eredményeik nagyrészt a kedvező, autópályák melletti, Budapest nyugati kapujában való fekvésüknek és a jól eltalált adópolitikának köszönhetők, előbbiről azt mondja: „ebben a térségben mindenki sikerre van ítélve”. De fontosnak tartja azt is, hogy a város vezetése nemcsak a lakossági ügyekben ügyfélközpontú – magas szinten van az elektronikus ügyintézés, a belvárost wifisítették, a városházán ingyenesen használható pc-k várják az ügyfeleket –, hanem a befektetőkkel folytatott tárgyalások során is. A város középtávú fejlesztési programja alapján a mostani kereskedelmi és irodaépítő befektetők mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyeznének a magas hozzáadott értéket jelentő beruházásokra is.

A hozzáadott érték azonban már így is szinte szemet zavaróan tobzódik, ahogy végigjárjuk Budaörs főbb utcáit. Egymást érik a boltok, kávézók, cukrászdák, sörözők, az út mentén drága terepjárók parkolnak, a kálváriadombról pedig rálátni a hegyoldalban gombamód szaporodó villákra. Csenyéte kopottas panorámáját felidézve úgy tűnik, mintha egy másik országba léptünk volna át, amikor a Duna másik oldalára értünk.

	Csenyéte	Szakácsi	Budaörs
Lakosok száma	515	167	27 400
Önkormányzat éves költségvetése	128 millió Ft	41 millió Ft	20 000 millió Ft
Ebből saját bevétel	600 ezer Ft (0,4 százalék)	n. a.	9000 millió Ft* (45 százalék)
Szociális kiadások (éves)	54,5 millió Ft (42,6 százalék)	11 millió Ft (26,8 százalék)	1000 millió Ft (5 százalék)
Egy főre jutó szociális kiadás	105 825 Ft/év	64 327 Ft/év	36 496 Ft/év
* Csak az iparűzési adóból származó bevétel.
Forrás: Index-gyűjtés