Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A vagyon kötelez - áll az Új egyensúly programjában, és a kitételt állítólag dübörgő tapssal fogadta az MSZP baloldali plattformja. A Új egyensúly programja - amelyet nevezzünk az egyszerűség kedvéért megszorító csomagnak - azonban nem áll meg itt. Akár még azt is mondhatnánk, hogy a "szegénység kötelez" szlogent is ki tudjuk olvasni belőle. Miközben igaz, hogy a nagyobb jövedelműekre - legyenek cégek vagy magánszemélyek - nagyobb csapást mér a csomag, az Átlagos Család sem ússza meg könnyedén. Egyszerűsítve: szeptembertől kevesebb fizetésből kell állni a magasabb rezsiszámlát és a dráguló élelmiszereket. Az Index számításai szerint az Átlagos Család nettó jövedelme több mint 8000 forinttal lesz alacsonyabb, miközben kiadásaik közel ennyivel - átlagban 6150 forinttal - nőnek.
Csökken a fizetés
A KSH adataiból kirajzolódó Átlagos Magyarnak az idén az első öt hónapban 171 723 bruttó bért fizettek, amiből 112 496 forint nettót vitt haza. Ha szeptembertől az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalékról 6 százalékra, a munkavállalói járulék a jelenlegi 1-ről 1,5 százalékra emelkedik, az azt jelenti, hogy a bruttó bérből 2,5 százalékkal kevesebb marad meg. Ez az Átlagos Magyar esetében 4293 forint mínuszt jelent havonta.
Átlagos Magyarunk a KSH 2004-ben készült statisztikai évkönyve szerint 2,67 fős háztartásban él, jellemzően két keresővel. Ha a másik kereső Átlagos Magyarné, akkor Átlagos Család éppen ezen összeg dupláját bukja, azaz 8586 forintot.
A nyolc-kilencezer háztartás jövedelmi és kiadási viszonyainak részletes, önbevallásos felmérésén alapuló vizsgálat eredményeit vettük alapul Átlagos és Átlagosné költéseinek meghatározásához is, amelyek nagyrészt egybe esnek a KSH más módszer alapján összeállított fogyasztói kosarával. Eszerint Átlagosék jövedelmük 88 százalékát el is költik minden hónapban. Ha két nettó átlagkeresettel számolunk, ez azt jelenti, hogy az Átlagos család havi kiadásai csaknem pontosan 198 ezer forintot tesznek ki.
Élelmiszer: havi 2100 forint plusz
A kiadási oldalon a legnagyobb tételt az élelmiszerek jelentik, erre megy el Átlagosék összes költésének 24,4 százaléka, azaz 48 312 forint. Az élelmiszerek esetében szeptember 1-jével lehet áremelkedéssel számolni. Ekkortól az addig érvényes 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelkedik. Az öt százalékpontos adótartalom-változás 2100 forinttal emeli a családi kassza kiadásait, azaz ha mindenből ugyanannyit vesznek, de 15 helyett 20 százalékos áfát fizetnek, az élelmiszerszámla 50 412 forintra emelkedik.
Gáz, villany: havi 3111 forint plusz
A gázra átlagosan - azaz arányosan elosztva a fűtési szezonban megemelkedő, nyáron csökkenő költségeket - minden hónapban a kiadások 3,46 százaléka jut, azaz Átlagoséknál havi 6850 forint. A kormány bejelentése szerint 30 százalékos gázáremelés lesz augusztusban. Bár fontos, hogy az átlagos emelés azt jelenti, az 1500 köbméter alatt fogyasztók kisebb, a 3000 köbméternél többet fogyasztók nagyobb emeléssel kénytelenek szembesülni, a részletek ismerete nélkül mi Átlagoséknál maradtunk a 30 százaléknál. Ez az előbb említett havi számla esetében azt jelenti: augusztustól 2056 forinttal többet, 8906-ot kell fizetni.
Rosszabbul fogunk-e élni, mint négy éve?
A teljes képhez tartozik: az elmúlt években azt megelőzően soha nem látott ütemben, és ezért az állami túlköltekezést is bíráló szakértők kritikájának kereszttüzében nőtt a reálbér. A kormány így végül is abból vesz vissza, amit korábban adott. 2002-ben a nettó átlagkereset 77 622 forint volt. Azóta - ha csak az inflációt követik a bérek - 15,8 százalékos emelkedésre lett volna szükség, hogy a reálbérek szinten maradjanak (2003-ban 4,7, 2004-ben 6,8, 2005-ben 3,6 százalék volt az infláció, ráadásul a számításnál figyelmen kívül hagytuk, hogy a 2002-es bázis évben a nettó átlagbér alakulásában jelentős szerepe volt a 100 napos programmal végrehajtott bérfejlesztésnek). Azaz ahhoz, hogy ma ugyanúgy éljünk, mint 2002-ben, statisztikailag "elég lenne" az összesen 15,8 százalékos inflációnak megfelelően 12 295 forinttal többet keresnünk. Egész pontosan 89 917 forintot. Ezzel szemben áll a mai 112 496 forintos átlagkereset. A megszorítás tehát most hiába jelentős, 2002-höz képest - még a csomag után is - minden Átlagos Magyar pluszban marad. A kétkeresős, 2,67 fős Átlagos Család tehát a reálbér-emelkedésnek köszönhetően 2002-höz képest 45 158 forint plusszal gazdálkodhat, amiből most számításunk szerint 14 376-ot vesz el a kormány. Ha úgy tetszik, a négy év alatt elért reálbér vagy életszínvonal növekedés közel harmadára kell lemondani.
Forrás: KSH
A villanyszámla esetében 10-14 százalékos átlagos emelést jelentett be a kormány, amelyet mi 12 százaléknak tekintettünk. Az Átlagos Család havi villanyszámlája jelenleg (a nettó bér és a 2004-es kiadási szerkezet alapján) a kiadások 4,44 százalékát, azaz 8791 forintot tesz ki. Itt a 12 százalékos emelés 1055 forintot tesz hozzá a számlához.
Cigi, sör: havi 505 forint plusz
A kiadási szerkezet saját bevalláson alapuló felmérésénél a szakértők ugyan úgy vélik, hogy Átlagosék kicsit kevésbé (jellemzően legalább feleannyira) alkoholistának és láncdohányosnak tüntetik fel magukat, mint amilyenek, de maradjuk az évkönyvből nyerhető adatoknál. E szerint Átlagosék a kiadások 5,1 százalékát fordítják cigire és pálinkára, azaz mintegy havi 10 100 forintot. A dohánytermékek jövedéki adója 5,7, a bor kivételével a szeszes italoké 7 százalékkal emelkedik szeptembertől. Ezek esetében a legnehezebb a fogyasztói árak tényleges emelkedését meghatározni, hiszen a dohányárunál az egy kiló dohányra vetített adó, a szesznél az egy liter százszázalékos tiszta szeszre vetített adó meghatározott összege emelkedik a fenti mértékben. A szeszes italoknál az Index által megkérdezett szakértők szerint a jövedéki adó 7 százalékos emelése mintegy 5 százalékkal növelheti a bolti árakat. Önkényesen és az egyszerűség kedvéért ugyanígy számoltunk a dohánytermékeknél. Azaz: Átlagosék cigi- és italszámlája mindössze 505 forinttal emelkedik az ősszel.
Színház, mozi: havi 434 forint plusz
Az Átlagos Család az előbb felsoroltakon kívül jövedelme jelentős részét ruházkodásra, közlekedésre és távközlési szolgáltatásokra, azaz kábeltévére és telefonálásra költi, és persze gyógyszerre, testápolásra, valamint - jóval a szesz és a cigi 5,1 százalékos aránya fölött - 8 százalékban kultúrára. Ez utóbbi havi 15 840 forintot jelent havonta. Ha feltételezzük, hogy ennek csak kisebb része megy könyvre, amelynek áfája továbbra is ötszázalékos marad, és tízezer forintot számolunk koncert-, színház- és egyéb belépőkre, az áfaemelés hatásaként havi 434 forintos pluszkiadást kapunk.
Számoljon Ön!
Az Átlagos Család persze nem létezik, legalábbis az Index munkatársainak egyike sem ismer 2,67 fős háztartást. Így ha ön sem érzi magát átlagosnak, alábbi programunkkal kiszámolhatja, mennyit bukik ősztől. Az egyes rubrikákba értelemszerűen a havi bruttó keresetét, illetve az egyes termékcsoportokra költött összeget kell beírnia. Az evások a nettó számlaérték alapján számolhatnak. A kamatadó terheinek megállapításához az első rubrikába a bankban tartott összeget, a másodikba a kamatszázalékot kell beírnia. A gép minden esetben a pluszteher összegét adja meg eredményként, azaz azt a számot, amennyivel a keresete csökken, vagy amennyivel ezentúl többet hagy a közértben. Ha úgy találja hogy az ön esete nagyon eltér az átlagostól, vagy éppen csak meg akarja írni, mi fáj a legjobban, küldjön levelet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
