Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Mészkőbánya a villányi borvidék kapujában?

2008.05.07. 20:44
A villányi borvidék nyugati kapuja az 58-as út mentén, nagyjából a Tenkes-hegynél kezdődik. Az itt lévő települések elsősorban a turizmusból élnek, aminek a vonzerejét a természeti értékek jelentik. A környékbeliek attól félnek, már nem sokáig: egy Baumit nevű cég a hegy oldalában állítólag mészkőbánya és vakolatgyártó üzem létesítésére készül. A Baumitnál azt mondják, még csak gondolkodnak, hol legyen a gyár, de akár ott is lehet.

Itt van nekünk a harkányi gyógyvíz, a siklósi vár és a villányi bor, a túrázást kedvelőknek az érintetlen táj. Ezen a környéken számos turisztikai vállalkozás működik, amelyek a kedvező adottságok miatt gyorsan fejlődnek. Nem hiányzik ide senkinek semmilyen gyár – mondja az 58-as út mentén lévő Tenkes Csárda tulajdonosa, Kovács Gábor, amikor arról kérdezzük: mit szól ahhoz, hogy állítólag mészkőbánya és vakolatgyártó üzem létesül a csárdájától néhány száz méterre lévő hegyen.

Víz, növények, jó levegő

A csárdatulajdonos nincs egyedül ezzel a véleményével. Ez egy környezetvédelmi terület, az itt lakók a turizmusból élnek, a hegy tetejére most épült kilátó, ahonnan ellátni a Dráváig – sorolják az ellenérveket. A Cser- és a térképen kékkel jelölt Tenkes-hegy völgyében lévő, egyutcás, kevesebb, mint kétszáz lakosú kistelepülés, Csarnóta polgármestere is úgy érzi: nincs szükségük a gyárra.


Nagyobb térképre váltás

Az év elején kerestek meg minket, és tudomásunk szerint a harkányi polgármestert magánszemélyek, azt mondták, a Baumit nevű céget képviselik – idézi fel az előzményeket Kilnerné Füvesi Judit, a kistelepülés polgármestere. Azt közölték, hogy a Baumit nevű osztrák vakolatgyártó cég szeretne egy vakolatüzemet és egy bányát nyitni a hegyen, ahol az ország egyik legkomolyabb mészkőlelete található.

Borzasztó nagy környezetkárosodást jelentene a beruházás, a tervezett üzem közel lenne a házakhoz, ráadásul a beruházás miatt elbontanák a hegy egy részét – sorolta ellenérveiket Kilnerné. A polgármester, aki a kiemelt vízbázist, a védett növényeket és a jó levegőt is félti, azt mondta, az új üzem gépesített lenne, így kevés, legfeljebb tíz új munkahelyet teremtene. Csarnóta elzárkózott a megkereséstől, és „azóta nem is beszéltünk erről”.

A kilátót is odébb tenné?

A környékbeliek úgy tudják, a harkányi polgármester, Bédy István viszont támogatja a baumit terveit (a hegy közigazgatásilag Harkányhoz tartozik, míg az engedélyeztetési eljárást a siklósi polgármesteri hivatalban kell elindítani). A bányanyitás ellenzői olyan pletykákat is hallottak, hogy Harkányban azt mondták a beruházó képviselőinek, hogy az sem probléma, ha a kilátó útban van, mert odébb teszik.

A híresztelésekről, és arról, hogy támogatja-e a beruházást, szerettük volna megkérdezni Bédy Istvánt. A harkányi polgármestert azonban több hét alatt sem sikerült elérnünk, még a település honlapján feltüntetett fogadóórájának időpontjában sem. A polgármesteri hivatalban többször kértünk visszahívást a megkeresésünkkor ballagáson, tárgyaláson, megbeszélésen részt vevő, vidéki úton lévő vagy éppen ebédelő polgármestertől, de hiába. Helyettesével, Éva Ferenc alpolgármesterrel egyszer sikerült beszélnünk, ő azonban azt mondta, erről az ügyről nem jogosult nyilatkozni, keressük a polgármestert.

Nem keresnek, csak gondolkodnak

Nem kevesebb, mint tíz, hanem 20-40 munkahelyet jelentene egy ilyen gyár, ha megépülne – ezt már Illy Gábor, a Baumit Kft. ügyvezetője mondta az Index kérdésére. Az osztrák tulajdonban álló cég vezetője ugyanakkor leszögezte: bár valóban gondolkodnak azon, hol lehet a következő gyáruk, „a helyszín kiválasztásával kapcsolatban nem folytatunk most tevékenységet”. Határozottan leszögezte, hogy nem tárgyaltak senkivel egy esetleges villányi beruházásról.

Arról viszont hallott, hogy a dél-baranyai térségben – amelyről azt mondta: akár ott is lehetne a gyáruk, de vizsgáltak észak-dunántúli lehetőségeket is – „magánszemélyek készülnek arra, hogy egy régi, nem működő bányát újranyissanak”. A négy magyarországi gyárral rendelkező, évi tízmilliárd forintos forgalmú Baumit vezetője szerint az ország jelentős hányada a Natura 2000 hatálya alá tartozik, így nagyon nehéz üzemet, pláne bányát létesíteni.

A Szársomlyói mészkőbánya

A vakolatgyártáshoz nagyon fontos nyersanyagkincs a mészkő, a dolomit és a tiszta kvarchomok. Ezek közül a Baumit a mészkőjellegű ásványokat preferálja, ezért sok potenciális helyszín van az országban bányanyitásra, mondta Illy. A cégvezető azt mondta: nem kizárható, hogy ha az említett magánszemély sikerrel járnak, akkor a Baumit mögéjük áll.

Tokaj után Villány

Nem a villányi borvidék az első, ahol ipari beruházás ellen küzdenek helyi lakosok, természetvédők, és a turisztika fejlesztésében érdekelt vállalkozók. A világörökségi védettségű tokaji borvidéknek szintén a kapujában, Szerencsen szalmatüzelésű erőművet építene a Hujber Ottó szocialista nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó cég.

A beruházást a szerencsi önkormányzat engedélyezte, ám egy, az idei év elején, az UNESCO számára készült jelentés az engedélyezési folyamat több lépését kifogásolta. A jelentés nyomán a beruházás ellen tiltakozók az építkezés leállítását követelték – korábban a Békés megyei Medgyesegyháza térségében helyi népszavazás akadályozta meg egy szalmaerőmű létesítését –, és az építkezés jelenleg sem folyik. Igaz, a szerencsi cukorgyár bezárása miatt a térségben megindult egy, a cukorgyárból elbocsátottak reményei szerint új munkahelyeket jelentő szalmaerőmű megépítését támogató mozgalom is.