A jelek szerint az átrendeződés nem a kis boltoknál, hanem az élelmiszerszakboltoknál kezdődött. Pékségbe például a családok hetente a két évvel korábbi tíz alkalom helyett már csak hétszer járnak, trafikba a hét helyett ötször, zöldségeshez pedig öt helyett négyszer. Az elemzés szerint míg az említett szakboltoknál jelentősen csökken a látogatottság, addig a modern kereskedelmi csatornáknál, elsősorban a hipermarketeknél folyamatosan nő a pékáru- és a zöldség-gyümölcs vásárlási hajlandóság.
Ez utóbbinál a piac is jól tartja magát, a háztartások a zöldség- és gyümölcsszükségletük legnagyobb részét még mindig innen szerzik be, annak ellenére, hogy bár a zöldséges közel van a lakóhelyhez, a piac nagyobb választékot kínál.
Az elemzés szerint középtávon leginkább a zöldségesüzletek kerülhetnek komoly bajba, ugyanis ezen élelmiszer-kategóriánál nem csak a hiperek, hanem a diszkontok forgalma is ugrásszerű növekedést mutat. Eddig évente egy százalékkal nőtt a háztartások zöldség- és gyümölcsbeszerzése a diszkontokban, ám a piacon időközben újabb szereplő jelent meg, amely közvetlenül és a verseny élesedése miatt közvetve is hatványozott növekedést generálhat a kategóriában.