További Magyar cikkek
A Világbank által felosztott térségek alapján, igaz, csak hajszálnyival, kedvezőbb az üzleti környezet a kelet-európai és közép-ázsiai országok, mint a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térség átlagában, világított rá a Világbank ma közzétett rangsora segítségével Pradeep Mitra, a nemzetközi pénzügyi intézmény térségünkért felelős vezető közgazdásza.
A felmérés eredményeiről rendezett tájékoztatón a szakértő kiemelte: a Világbank 2008-as üzleti környezeti rangsorában Magyarország 21 helyet előrelépve - az Európai Unió országai között senki nem ugrott nagyobbat - a 45. helyre került. Jelezte azt is, a jelentés hazánkat a kelet-európai és közép-ázsiai régió "topreformerei" közé sorolja. Magyarországot a visegrádi országok között Szlovákia előzi meg (32. hely), de Csehország (56.) és Lengyelország (74.) mögöttünk van.
Kína a 83. helyen szerepel, holott óriási külföldi működőtőkét vonz - reagált Mitra arra a kérdésre, hogy ha egy multinacionális vállalat tanácsadója lenne, beruházna-e Magyarországon. A Világbank szakértője prezentációjában bemutatta hazánk üzleti környezet terén elért eredményeit, és kiemelte, ha folytatjuk az üzleti környezet javítását, a vállalkozások indításának elősegítését, az növeli a foglalkoztatottságot, illetve a gazdasági növekedést is.
Kóka ráígér
"Nem ünnepelni, hanem elemezni jöttünk" - jelentette ki Kóka János. A gazdasági és közlekedési miniszter hozzátette: a bizonyítvány elismerést jelent, de rávilágít arra is, hogy sok még a dolgunk. Ezzel arra utalt, hogy másfél éve, amikor még a 60. helyen szerepeltünk a rangsorban, azt vállalta, hogy a politikai ciklus végéig legalább a 30. helyre kerül fel Magyarország. Ez az üzleti környezet, a szabályrendszer további liberalizálását teszi szükségessé - vetítette előre.
Kóka a felmérés alapján azt emelte ki: közvetlen az összefüggés a reformok és az üzleti környezet javulása között. Emlékeztetett arra, hogy egy közelmúltbeli statisztika szerint 2006-ban az Egyesült Királyság után nálunk létesült a legtöbb k+f munkahely.
Sok a bürokrácia
A gazdasági miniszter az üzleti környezet további jelentős javulásának lehetőségét a vállalkozások adminisztratív terheinek, a bürokratikus eljárások számának a csökkentésében látja. Jelezte: felmérések szerint a vállalatok adminisztratív terhei évente mintegy 1000 milliárd forintot tesznek ki, aminek mintegy fele volna elfogadható. Azt a célt fogalmazta meg a tárca más miniszterek támogatása mellett, hogy évente 100 milliárd forinttal (a GDP 0,4%-a) kell csökkenteni ezeket a terheket.
A Doing Business 2008 a vállalati működés három területén (cégalapítás, tulajdonjog-nyilvántartás, vállalkozás megszüntetése) azonosít jelentős pozitív reformintézkedéseket ("major reform"), egy területen (adózás) pedig az üzleti környezet szempontjából negatív hatású intézkedéseket emel ki. A cégalapítás kapcsán a felmérés készítői kiemelik, hogy az új (2006. július 1-jén hatályba lépett) társasági törvény rendelkezései alapján jelentősen (38-ról 16 napra) csökkent a cégalapítás adminisztrációjának időigénye, és valamelyest a cégalapítás költségei is mérséklődtek. A tulajdonjog-nyilvántartás területén a felmérés azt emeli ki, hogy a tulajdonjog földhivatali bejegyzésének időigénye átlagosan 78 napról 63 napra esett vissza. A vállalkozásmegszüntetés területén a publikáció a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítását említi, ami javította a hitelezők helyzetét. A negatív hatású intézkedések közül a felmérés az adózás területét emeli ki, ahol a fiskális konszolidáció jegyében emelkedett a profitarányos teljes adókulcs.
A relative rossz nem is rossz?
Az összesített Doing Business-rangsorban Magyarország tavaly a 66. helyen, egy évvel korábban a 60. helyen állt (a korábbi években a publikációk nem tartalmaztak rangsort). A visszaesést nem az abszolút teljesítmény romlása idézte elő - a rangsor(ok) alapját képező mutatószámokban összességében nem következett be érdemi negatív változás -, hanem az, hogy más országok (köztük több kelet-közép-európai ország) mutatói jelentősen javultak – emeli ki a már a GKM által készített összefoglaló.
A Doing Business rangsor tíz komponensét (alrangsorát) tekintve Magyarország pozíciója az engedélyezési eljárások esetében javult a legnagyobb mértékben, ahol az előző évi 143. helyről a 87. helyre léptünk előre. Ugyancsak jelentős javulás történt a külkereskedelem területén, itt Magyarország a 76. helyről a 45. helyre rakétázott. A cégalapítás területén (a fent már kiemelt reformintézkedések nyomán) szintén érdemi előrelépés következett be a 87. helyről a 67. helyre. További, kisebb mértékű pozitív változás történt a munkaerő-szabályozás, a befektetők védelme és a tulajdon-nyilvántartás területén. Negatív változás következett be az adózás, a hitelhez jutás és a vállalkozás megszüntetése komponensben.