Mit vásárol diszkontban a magyar?

Különösen az élelmiszerek forgalmazásában erősítették pozíciójukat a diszkontok, és 17 százalékra növelték részesedésüket 2005. július-2006. júniusban, az előző időszak 15 százalékával szemben.

Az ACNielsen adatai szerint a forintban kifejezett forgalomból a bolttípus részaránya kiemelkedik – 2005 július-2006 júniusban – többek között a következő kategóriákban: túró a legnagyobb mértékben, majd következik a mogyoró, mélyhűtött pizza, jégkrém, tartós piskóta, croissant, mélyhűtött burgonya, étolaj, sós túrókrém, túró, táblás csokoládé, vermut és olívaolaj. Az említett kategóriákból a diszkontok piaci részesedése meghaladja a 22 százalékot.

Népszerű saját márkák

Kulcsszerepet játszanak a magyarországi diszkontok a kereskedelmi márkás termékek további térnyerésében. Egyre nagyobb hányad jut rájuk a forgalomból; amíg 2004 július-2005 júniusban a diszkontban eladott élelmiszerek értékének 27 százaléka jutott saját márkás termékeikre, egy évvel később már 43 százalék.

Az átlagot különösen meghaladja például 70 százalék feletti saját márkás részaránnyal a paradicsomlé, mélyhűtött burgonya, energiaital és kutyaeledel. A háztartási vegyi árunál és kozmetikumnál az egy évvel korábbi 9 százalékos részesedésről érzékelhetően nem lépett előre a diszkont. Némi növekedés tapasztalható ugyan, de a kerekített mutató továbbra is 9 százalék.

Az élelmiszerhez képest az elmaradás fő oka, hogy a diszkont erős versenyben áll vegyi árunál a hipermarkettel. A legnagyobb eladóterű csatornára jut ugyanis az összes értékesített háztartási vegyi áru 38 százaléka. A testápoló kategóriákban pedig a három drogériahálózat jelenleg közel 350 egysége támaszt jelentős konkurenciát a diszkontnak.

A hipermarketek diktálnak

A hard és a szoft diszkontok közös ismertetőjele, hogy választékukban a tömegtermékek dominálnak. A lakóhelyek közelében lévő telephelyeken működnek, és kínálatukkal fő törekvésük, hogy kielégítsék, illetve ösztönözzék a gyakori élelmiszer-vásárlásokat.

A hard diszkont általában kisebb, 1000-1500 közti cikkelemet kínál, és ezáltal magas az egy cikkelemre jutó forgalma. Nemzetközi tapasztalatok szerint a hard diszkont városközpontokban általában 300-400 négyzetméteres eladótérrel rendelkezik, külvárosokban ez felmegy 600-1000 négyzetméterre.

A szoft diszkont szélesebb szortimentje 1500-3000 cikkelem között szokott mozogni. Tulajdonosa telephelyet is rugalmasabban választ. Bárhol megjelenik, ha a piaci vonzáskörzet megfelelő. Méretének sincsenek merev határai: A kicsik eladótere 300-500 négyzetméteres, a közepeseké 500-1500, míg a nagyoké 1500-3000 négyzetméter is lehet.

Élen a Tesco és a Lidl

A fent vázolt nemzetközi gyakorlattól eltér a jelenlegi magyarországi kép. Nálunk a hipermarketek diktálják az iramot, gyors terjeszkedésükkel. Kihívásukra a legkeményebb hazai diszkontlánc, a Lidl eddigi 61 üzletét 1000-2500 négyzetméter közötti eladótérrel nyitotta meg. Ebben a szegmensben egyetlen diszkontüzlet sem támaszt neki versenyt, ugyanis a másik három lánc üzleteinek zöme 401-1000 négyzetméter közé sorolható. Azon kívül két lánc működtet összesen 31 kisebb, 201-400 négyzetméteres üzletet.

Összességében megállapítható: a diszkontok továbbra is főszerepet játszanak a kiskereskedelmi forgalom koncentrálódásában, a hipermarketekkel együtt. A nyilvánosságra került tervek szerint elsősorban a Tesco terjeszkedik különböző méretű hipermarketekkel, valamint a Lidl viszonylag nagy eladóterű üzletekkel.

A hard diszkontok Európa többi országában is növelik piaci részesedésüket. Külföldi tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy a diszkontok a kis boltoktól vesznek el részesedést. Ezt alátámasztják a friss magyarországi adatok. A diszkontok mellett, ha kis mértékben is, de mind a hiper- és szupermarketek, mind a hazai láncok piaci részesedése nőtt 2005 július-2006 júniusban, az előző évhez képest.