Egyre több diszkontüzlet épül

A fejlődés motorja a Lidl, amely egyetlen év alatt 51 egységből álló hálózatot alakított ki, 2004 novemberi piacra lépése óta. Ugyanakkor a legnagyobb hálózatot működtető Plus 7-tel növelte üzletei számát 164-re. A Penny 6-tal és a Profi 4-gyel bővített, így előbbi 148, utóbbi pedig 71 egységnél tart - derül ki az ACNielsen piackutató cég kutatásából.

Előretörnek

A bolttípus terjeszkedése következtében a hazai élelmiszer-kiskereskedelemből a diszkont csatorna piaci részesedése a 2003-ban regisztrált 13,2 százalékról 2004-ben 14,5-re nőtt, és 2005-ben várhatóan 16 százalék körül alakul.

Közben a modern kiskereskedelmi csatornák terjedésének másik motorja, a hipermarket is igyekszik lépést tartani. A legnagyobb eladóterű üzletekből összesen 15-öt nyitottak tavaly, és így számuk 92-re nőtt 2005 decemberére. A Tesco hipermarket hálózata 53 egységet számlál, az Interspar 21-et, az Auchan 10-et, a Cora 7-et, míg a CBA 1-et működtet.

A kiskereskedelem versenyében a jelenlegi helyzet egyik érdekessége, hogy a legtöbb háztartási vegyi árunál a diszkontok forgalmi súlya elmarad az átlagtól, mivel a hipermarketek mellett a drogériákkal is versenyezniük kell. Viszont élelmiszernél - főként az alapvető cikkeknél - a diszkontok már nagyobb részaránnyal bírnak a teljes kategória forgalmából. S kimondottan erősek a nagy forgalmú élelmiszer kategóriákban, mint például a húskészítmény, tejtermék vagy szomjoltó ital.

Kulcsszerepet játszanak a magyarországi diszkontok a kereskedelmi márkás termékek további térnyerésében. Egyre nagyobb hányad jut rájuk a forgalomból, és ha a növekedés trendje nem lanyhul, akkor egy-két év múlva a diszkontok pénztáránál minden harmadik forintot kereskedelmi márkás termékekért fizetnek ki a vásárlók.

Ellentmondó döntések

A diszkontok gyors fejlődése nem magyarországi sajátosság. A hazánkban tapasztaltak ugyanis beleilleszkednek a nemzetközi trendekbe, amelyek alapján Jean-Jacques Vandenheede, az ACNielsen európai kereskedelmi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a következőt prognosztizálja: "Miután az európai diszkontok 2004-ben 100 milliárd eurós forgalmat értek el, a rákövetkező három évben további 20 milliárd euró áramlik át ebbe a kereskedelmi csatornába."

Az elmúlt tíz év során a diszkontok forgalmának átlagos növekedése elérte a 7 százalékot, miközben a többi bolttípus általában azért küzdött, hogy eladásaival követhesse az inflációt.

A világon az első diszkont áruházat 1962-ben nyitotta meg az Aldi Németországban, ahol ma az európai diszkontok értékesítésének 40 százalékát bonyolítják le. Ez egyben azt jelenti, hogy az eladások nagyobb része Németországon kívül zajlik le - állapítja meg az ACNielsen szakértője.

A vevők többsége egymásnak ellentmondó és következetlen döntéseket hoz a boltok eladóterében, a polcok előtt. Ez új kihívást jelent a hagyományos marketing számára. Amíg például a megszokott logika az alacsony jövedelmű csoportokat a diszkonttal köti össze, a valóság éppen az ellenkezőjét mutatja: olyan piacokon, ahol az alacsony árak bolttípusa ki tudott fejlődni, leginkább a magas jövedelmű csoportok hajlamosak diszkontban vásárolni.

Az Aldi hetenként 5 üzletet nyit Európában, és ezt a tempót már tizenkét éve tartja, az ACNielsen adatai szerint. A Lidl üteme 6 üzlet/hét, szintén tizenkét éve. Ez azt jelenti, hogy 2008-ig ez a két óriás 2 500 új üzletet fog megnyitni.