Draskovics: Rohadt keményen kell dolgoznunk

Draskovics Tibor ismételten a növekedés, az egyensúly és a kisebb állam megteremtése mellett tette le a voksát, amikor ismertette pénteki sajtótájékoztatóján a jövő évi költségvetés körvonalait. Magyarország elé a görög focicsapatot állította példaként, melynek ugyan gyengébb volt a reklámja, ám "rohadt keményen dolgoztak", és megnyerték az Eb-t.

Más lesz

A pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé alapvetően más lesz, mint az eddigiek, hiszen ez már valóban alkalmazkodni fog az unió nyújtotta lehetőségekhez. Az idei költségvetés jó alapot teremtett a további fejlődéshez, ám fontos, hogy tartani lehessen a 2004-re kitűzött 4,6 százalékos államháztartási hiányt. Amennyiben eltérnek a célszámtól, a kormány beavatkozik, és bár Draskovics szerint erre nem kerül sor, mégis van rá esély, hiszen a költségvetés már júliusra összehozta az egész évre tervezett hiányt.

A következő évre a pénzügyminiszter négy százalékos gazdasági növekedést és két százalékos reálbérnövekedést prognosztizált, négy és fél százalékos infláció mellett. Draskovics Tibor csökkentené a kiadásokat is, a kisebb állam megteremtése érdekében öt százalékkal. Ugyanakkor nem egységesen vennének el minden területtől, hiszen kutatásfejlesztésre például többet kívánnak áldozni a következő évben.

Önként és dalolva

Mint azt már megírtuk, a kormány céljai közé tartozik, hogy a jövő évi adórendszerben az átlagos, vagy annál alacsonyabb jövedelműek adóterhei csökkenjenek, illetve több támogatást tudjanak igénybe venni. Ezzel párhuzamosan a pénzügyminiszter megszűntetné azt "morálisan nehezen vállalható" állapotot, hogy a magasabb jövedelműek több gyermekkedvezményt vehetnek igénybe, mint a rászorulók.

Draskovics Tibor egy olyan rendszert vázolt fel, amelyben a tehetős állampolgárok önként mondanak le az indokolatlan támogatásokról, s azokat a központi költségvetésben hagyják, a rászorulók pedig legrosszabb esetben is annyi juttatásban részesülnének, mint gazdagabb társaik. Az új rendszerben különféle támogatásokkal, kedvezményekkel előnyt biztosítanának a pályakezdőknek, a friss házasoknak.

Kompenzálnak

Kuncze Gábor: tárgyaljunk! Az SZDSZ elnöke szerint nehéz eligazodni az MSZP adópolitikájában. Kuncze Gábor Lendvai Ildikónak, az MSZP frakcióvezetőjének írt nyílt levelében úgy fogalmazott, hogy egyetért a miniszterelnök adócsökkentési céljaival, valamint a szocialista párt azon törekvésével, melynek célja a kisebb állam megteremtése lenne. Nem ért egyet ugyanakkor új adónemek és adókulcsok bevezetésével, melynek fontosságát szintén szocialista politikusok hangoztatták. Az SZDSZ elnöke szerint fontos lenne, hogy a két kormánypárt jobban megismerje egymás álláspontját, s tárgyalóasztalhoz üljenek még a jövő héten, hiszen Kuncze szerint az adókérdés túlnő a Pénzügyminisztérium hatáskörén. A pártelnök ugyanakkor hangsúlyozza elkötelezettségét a megvalósítható adócsökkentés mellett.

Draskovics Tibor szerint a középső adósáv esetleges mérséklésével a sávos rendszerből adódóan csökkennének a tehetősek adóterhei is, ami azonban jelenleg nem cél, így elképzelhető, hogy a felső adószintet esetleg megemelnék, vagy egyéb módon kompenzálnák a változtatásból adódó nem szándékos bevételkiesést. A pénzügyminiszter azonban elmondta, hogy jelenleg nem tervezik negyedik adósáv bevezetését, legalábbis ő háromban gondolkozik.

A vállalkozások segítése érdekében módosítanának a TB járulékon is, valamint csökkentenék az egészségügyi hozzájárulást is. Mint a pénzügyminiszter elmondta, a rendszer jelenlegi formájában leginkább az alacsony jövedelmet biztosító, vagy kisebb méretű vállalatokat sújtja leginkább, pedig ezekben a cégekben jelentős tartalékok vannak, melyeket ki kell aknázni. Mindezek mellett a fiatalok, a gyesről visszatérők, valamint az ötven év felettiek esetében masszív járulékkedvezményt kíván adni a pénzügyi tárca.

Nulla bázis

A közszféra is alapvető változások előtt áll, a pénzügyminiszter megszűntetné a pazarlást, a költségek csökkentésével a kiadások racionalizálására ösztönözne, valamint létrehozná a nulla bázisú rendszert. Mint azt megírtuk, a módszer lényege abban állna, hogy az évente közel ezermilliárd forintnyi nem meghatározott célra félretett összegből nem költene az állam rutinszerűen, csak azért, mert már megszokták.

Az új rendszerből adódóan a minisztériumoknak belső pályázati rendszerben kell gondolkozniuk, és csak azok a projectek valósulhatnának meg, melyek átmennek a szűrőn és összhangban állnak a fő célkitűzésekkel.