A brókerek idegein is múlik a válság

A mostani, a másodlagos jelzáloghitelek által előidézett válságok időről időre, ciklikusan előfordulnak a fejlett piacgazdaságokban. A jelenlegi helyzet egy mind piaci, mind földrajzi értelemben behatárolt területet érintő likviditási válságként jellemezhető, de valóban megvan az esélye, hogy átcsap egy jóval nehezebben orvosolható bizalmi válságba, amely már a növekedést, a tőzsdéket is komolyan érintheti – mondta az Indexnek Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő új - a világ legnagyobb cégeinek részvényeit magába foglaló - tőkegarantált befektetési alapjának bemutatóján az igazgató úgy fogalmazott: bár az elmúlt éveket jellemző, példátlan aranykor - az, hogy az utóbbi 25 év legnagyobb növekedése mellett a legalacsonyabb volt az infláció - véget ért, nem látnak olyan jeleket, amelyek feltétlenül a növekedési ütem drasztikus visszaesésére utalnának.

Az elmúlt évek óriási ütemű növekedése a még a kilencvenes évekből megmaradt óriási szabad kapacitások kihasználásának volt köszönhető. Ennek eredményeképpen a cégek világszerte úgy tudták termelésüket növelni, hogy számottevű új beruházásra, új hitelekre nem volt szükségük. Így most az eladósodottságuk alacsony, ami eleve védettebbé teszi őket a magasabb kamatokkal, a tőkepiaci bizonytalanságokkal szemben.

Kinek lesznek jók az idegei?

Ezzel együtt nem zárható ki, hogy a következő hetekben, hónapokban a likviditási jellegű zavar túlnő önmagán: ennek Duronelly Péter szerint akkor van esélye, ha a piacon a félelem, a bizonytalanság uralkodik el, elsősorban pszichológiai alapon. Ennek azért is van esélye, mert augusztusban, amikor tőkepiacok korrekciója megindult, hagyományosan csendesebb a pénzpiac, a szereplők egy része szabadságon van. Így a szeptember, amely amúgy is az az időszak, amikor a befektetők újraértékelik, áttekintik portfoliójukat, hozhat meglepetést. A jelenlegi helyzet – hangsúlyozta a szakértő – még nem tekinthető válságnak: a részvénypiacok ilyen mértékű korrekción minden évben átesnek, hasonlóan a deviza- vagy kamatpiacokhoz.

A befektetési igazgató úgy véli: alapvetően azzal kell számolni, hogy a következő években a prosperáló világgazdaság magasabb inflációval és kamatokkal párosul. Az Index kérdésére, hogy a néhányak által válságként értelmezett ingadozás, ahogy több értékelésben is megjelent, nem a kamatok csökkenésére, vagy a tervezett emelések elhalasztására ösztönzi-e az eddig a piacokat jelentős pénzeszközök bepumpálásával támogató jegybankokat, Duronelly nemmel válaszolt. Mint mondta, különbséget kell tenni a között, hogy egy sokkszerű helyzetben, a pénzügyi rendszer működőképességének fenntartása érdekében milyen – egyébként feladatkörükbe tartozó – lépéseket foganatosítottak a központi bankok, és a között, hogy hosszú távú gazdaságpolitikai céljaiknak megfelelően milyen lépéseket tesznek meg. A jegybankok most a pénzügyi közvetítői rendszer pillanatnyi működési zavarát orvosolták, és nem a gazdasági kilátások változására reagáltak.

Drágább lesz a pénz

Az infláció várható megugrása önmagában is a kamatok emelésének irányába mutat, de a következő időszakban megnő a vállalatok hiteléhsége is. Emellett a zavarok egyik következményeként az a pénzügyi rendszer, amely eddig olajozottan csatornázta be az elhelyezett megtakarításokat a hitelek finanszírozásába, alighanem óvatosabbá válik. A bankok jobban szűrik majd a hitelkérelmeket, ami az emelkedő kereslet mellett megint a kamatok emelkedésének irányába mutat.

Ha a környezet ennyivel rosszabbá válik, mégis miért nem kell a növekedés drasztikus visszaesésétől tartani, ahogy arra számos elemző számít is? A kérdésre Duronelly Péter szerint egyrészt a fentiek rejtik a választ, nem arról van szó, hogy a külső környezet objektíve növekedésgátló lesz, hanem arról, hogy az eddigi, a gazdaságtörténetben szinte példátlanul pozitív helyzet megszűnik. Emellett tény: várhatóan visszaesik az USA fogyasztása is, amely eddig valóban az egyik meghatározó ereje volt a növekedésnek, de miközben itt sem számít recesszióra, az ázsiai országok, amelyek az elmúlt években még leginkább termelőként tűntek ki, egyre inkább fogyasztóként is meghatározó szerepet játszanak majd. Az infrastruktúra-fejlesztés, a nyersanyag- és főleg az EU importjában eddig is óriási szerepet játszó know-how-igény pedig újabb és újabb befektetéseket tesz lehetővé, illetve szükségessé.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!