Szemlesütve fizetünk?

Az államháztartás egyensúlyi helyzetének helyreállítására hozott intézkedések jelentôs hányada közvetlenül, vagy közvetve érinti a rejtett gazdaságban eltitkolt jövedelmeket, az azok után fizetendô adók és járulékok befizetésének elmulasztását. Az Ecostat ennek megítélésére felmérést készített a lakosság körében: a civil szféra az államigazgatáshoz hasonlóan érzi, hogy az országban a törvényesség megszegése magas arányú s a népesség szinte egyhangúan elítéli azt.

Éljen Gyurcsány!

A válaszokból kitetszik, hogy a lakosság döntô többsége támogatja a rejtett gazdaság visszaszorítására irányuló törekvéseket és intézkedéseket, különös tekintettel az adórendszerben és a foglalkoztatásban meglévô anomáliák felszámolását - írja az Ecostat.

Ugyanakkor a megkérdezettek héttizede nem tartja megfelelônek az adórendszert. Ellenkezô, azaz pozitív véleményen egytizedük van (11%). Azok közül, akik szerint nem megfelelô a jelenlegi adórendszer 45 százalék azzal indokolta véleményét, hogy túl magasak a jelenlegi adók - legalábbis a keresetekhez viszonyítva. 14 százalékuk azért tartja kedvezôtlennek a magyar adórendszert, mert megítélésük szerint igazságtalan, a kisembert sújtja és elônyös a gazdagoknak. Ugyanezen vélemény ellentéte az adórendszert jónak mondók körében jelenik meg.

Felmérésben tisztességesek vagyunk

Az adórendszerrel való viszonylagos elégedetlenség dacára a lakosság háromnegyede egyetért azzal, hogy a gazdasági elôírásokat mindenkinek be kell tartania. 17 százalékuk szerint, ha másoknak ezzel nem ártunk, áthághatjuk az elôírásokat, és mindössze 2 százalékuk szerint ezt bárki megteheti, ha képes rá.

A hazai lakosság 74 százaléka elítéli a rejtett gazdaság egészét, vagy legalábbis egyes formáit. Az elvi állásfoglalásoknak ellentmond, hogy egynegyedük részt venne a rejtett gazdaság valamely formájában, ha ennek semmilyen negatív következményét nem érezné, és csak kétharmaduk utasítja el egyértelmûen ezt a lehetôséget.

Ismerjük a fekete munkásokat

Ugyanakkor mindeki nagy számban ismer olyanokat a környezetében akik ennek ellenére aktív részesei a feketegazdaságnak. Azt, ha valaki feketén dolgoztat, a lakosság 83 százaléka elítéli. Ehhez képest a háztartások 16 százaléka tud rendszeres, nem bejelentett alkalmi munkavégzés konkrét eseteirôl, négy tizedük pedig be nem jelentett, "zsebbôl fizetett" plusz munkáról. 45 százalék azoknak az aránya, akik elôtt nem ismeretlen az a helyzet sem, mikor a munkaadó az alkalmazott munkájáért járó bér csak egy részéért fizet adót, azaz minimálbéren jelenti be alkalmazottját.

Számlával vagy nélküle

A legegyöntetűbben (91 százalék) a lakosság a fiktív számlázást ítéli el, más kérdés, hogy ez az a tevékenység, amire szélesebb rétegeknek lehetősége sincs. A számla nélküli vásárlással szemben ugyanakkor már jóval megengedőbbek az emberek, 30 százalékuk bevallottan vásárolt is ilyen módon az elmúlt egy évben, például kínai piacokon.

A leginkább, lényegében fele-fele arányban a hálapénz és a borravaló vonatkozásában megosztott a lakosság: előbbi elfogadását - persze adómentes jövedelemként - 48, utóbbiét 49 százalék tartja erkölcsileg elítélhetőnek. És persze fizetünk is: a válaszadók magukról és személyes ismeretségi körükrôl 41 százalékban nyilatkoztak úgy, hogy az elmúlt félév során adtak hálapénzt. 56 százaléknyian mondták, hogy nem.

Nem is tíz százalék a borravaló

A kutatás szerint a közhiedelemmel ellentétben nem adunk tíz százalék borravalót. A borravaló mértéke átlagosan 6-10 százalék, legalacsonyabb a számlakézbesítô, postás (6%), valamint idegenvezetés (7%) esetén, minden más helyzetben átlagosan 8 százalék körüli, vagy e fölött van. A szolgáltatás értékéhez viszonyítva a legnagyobb borravalót a fodrászok, manikûrösök, kozmetikusok kapják (9,8%), de alig marad el ettôl az éttermi borravaló átlagos mértéke (9,7%).