Nagyobb a jólét, jobb a hangulat

Az Ecostat lakossági bizalmi indexe 2008 első negyedévében 92,9 százalék, közölte a kutatóintézet, megjegyezve: a háztartások gazdasági hangulata az év elején jelentős mértékben javult. 2006 májusa óta ez a legkedvezőbb érték. A bizalmi index mintegy 9,4 százalékponttal magasabb a három hónappal korábbinál is.

A háztartások 55 százaléka anyagi helyzetét közepesnek ítélte, míg az átlagosnál jobb körülményekről 15 százalékuk számolt be. Pénzügyi helyzetük megítélésében borúlátóbbak a családok, 38 százalékuk helyzetük rosszabbodásától tart, pozitív irányú változásban a lakosság ötöde bízik – számolt be a felmérés legfontosabb eredményeiről az Ecostat.

A lakossági várakozások 2006 harmadik negyedévében kerültek lejtőre, alapvetően az egyensúlyjavító intézkedések hatására. A járulékkulcsok 2006-os és 2007-es emelkedését közvetlenül is érezték a háztartások, emellett az igénybe vehető adókedvezmények köre is szűkült. Az idei első negyedévi kedvezőbb vélemények kialakulásában jelentős a szerepe annak, hogy nem szigorodott az adórendszer, az adójóváírás szabályainak kedvező változásával a közepes jövedelműek helyzete valamelyest javult, jelzik az elemzők.

Nem lesz már rosszabb

A lakosok általában optimistábban tekintenek a jövőbe, mint amilyennek az elmúlt időszak változásait érzékelik, bár 2006 májusától 2007 márciusáig a családok a jövőt a múltnál is borúsabbnak látták. Idén az első negyedévben gazdasági várakozások visszatértek a megszokott kerékvágásba, a háztartások nem számítanak további megszorításokra.

Az Ecostat lakossági bizalmi indexének minden részindexe javult – eltérő mértékben. A lakosság elsősorban saját pénzügyi helyzetének alakulásában, valamint a nemzetgazdaság jövőbeli fejlődésében lát a korábbinál kedvezőbb tendenciákat. Emellett az inflációs várakozások is sokat javultak, de itt még mindig erős borúlátás érzékelhető. A korábbinál kedvezőbben ítéli meg a lakosság a munkaerő-piaci változásokat és jelenlegi anyagi helyzetet, de a javulás itt csekély mértékű – olvasható az Ecostat jelentésében.

Jól gondolkodunk

Az előttünk álló gazdasági évet valamivel optimistábban értékelik a háztartások, mint amilyennek az elmúlt időszak folyamatait látják. Az ország gazdasági kilátásainak megítélésében javulást 22 százalék tart valószínűnek, 43 százalékot tesz ki a pesszimista vélekedések aránya.

A lakossági várakozások a munkanélküliség megítélésében is javultak az elmúlt negyedévben. A háztartások 48 százaléka nem számol a foglakoztatás csökkenésével, a munkanélküliség 17 százalékuk szerint fog csökkenni. A foglalkoztatottság csökkent 2007. januárja és 2008 első hónapja közt, a munkanélküliség pedig a korábbinál gyorsabban emelkedett. A kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatok tehát elsősorban a fizikai foglalkozásúakat sújtották. A lakossági várakozások stabilizálódása arra utal, hogy a háztartások helyesen mérték fel az elmúlt év foglalkoztatási folyamatait.

A háztartások inflációs várakozásai sokat javultak egy meglehetősen kedvezőtlen szinthez képest. Jelenleg még mindig magasak az inflációs félelmek, a lakosság 67 százaléka számít az árszínvonal további gyorsuló növekedésére, míg 13 százalékuk szerint csökkenni fog az infláció mértéke. A lakosság többsége közvetlenebbül érezhette a felgyorsult inflációt, a legnagyobb mértékben a két alapvető kiadási tétel, a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett.

Nem tudunk félretenni

Az elmúlt éveknél lassúbb gazdasági növekedés a háztartások számára közvetetten érezhető, a gazdaság teljesítményének visszaesése nem kis részben azokban az ágazatokban ment végbe, amelyek a lakosság felé nyújtanak szolgáltatásokat a költségvetésen keresztül (egészségügy, oktatás). Kevésbé valószínű, hogy a háztartások a bizalmi felmérésben figyelembe veszik az államháztartás hiányának kedvező alakulását, ezt azért sem értékelnék túl pozitívan, mert a javuló egyensúlyi eredmények jórészt a reálkeresetek és az életszínvonal csökkenése terhére jöttek létre.

A lakosság nagyobbik része a kicsit javuló helyzet ellenére sem tud megtakarítást fölhalmozni: a válaszadók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy éppen csak megél a jövedelméből, míg 16 százalékuk már a tartalékait éli fel, további 8 százalék pedig fokozatosan eladósodik. A megtakarítani képes háztartások aránya 22 százalék.

Az elmúlt negyedévben a háztartások egy részének javult az anyagi helyzete, novemberben és decemberben az év végi prémiumok, jutalmak, januárban pedig – a közszféra dolgozói számára – a tizenharmadik havi fizetésének folyósítása miatt. Ez a lakosság megtakarítási potenciáljában is tükröződik, a megtakarítani képesek aránya, ugyanis 4 százalékponttal nőtt, míg az eladósodóké 3 százalékpontnyival csökkent.

A lakosság adósságállománya 2007 második felében több mint 13 százalékkal emelkedett. Az év elején a lakosság egy része – az ingatlanvásárláshoz szükséges források előteremtése mellett – korábbi fogyasztási színvonalát is hitellel tartotta fenn. Ez a folyamat már nyár végén megállt, amikor megindult a lakossági hitelállomány átstrukturálódása mind a tartozások típusa, és a devizanem szerint.

A fogyasztási hitelek állománya több mint 35 százalékkal nőtt 2007 második félévében. Ezen belül a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya nőtt a legnagyobb mértékben, míg az áruvásárlási hiteleké csökkent. A lakosság egy része – a bankok erőteljes marketingtevékenységének hatására – egyfajta adósságspirálba került, és korábbi felelőtlen túlköltekezésének következményeit már csak újabb hitelek felvételével képes kezelni. Az év során szinte kizárólag a deviza adósságok nőttek (a deviza alapú fogyasztási és ingatlanhitelek 33 illetve 31 százalékkal növekedtek), a családok közül sokan az alacsonyabb kamatszintért hajlandók elfogadni az árfolyamkockázatot.