Kétéves mélyponton a bizalmi mutató

Úgy tűnik, a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) véleményalkotását nem befolyásolja a jegybank sorozatos kamatcsökkentése, sem az értéktőzsde utóbbi napokban tapasztalt szárnyalása, sem a kormányzati diadaljelentések a gazdaság lendületéről. Az Ecostat kkv-konjunktúraindexe májusban mindössze negyven százalék volt, de a legnagyobb száz vállalat várakozásai is romlottak négy százalékkal.

Az év elejétől folyamatos a csökkenés

A hazai kkv-k bizalmi mutatója 2003. augusztusától tizenegy hónapon keresztül töretlenül emelkedett - emlékeztet az Ecostat jelentése. Ezt követően a nemzetközi konjunktúra lassulásáról szóló előrejelzések hatására a bizalmi index az 50 százalékos határérték körül ingadozott. Egyértelmű negatív irányú tendencia változás 2005 első hónapjaiban következett be, hátterében a főbb európai gazdaságok és a hazai reálgazdaság várakozásoktól elmaradó teljesítménye áll.

A legnagyobbak körében mért ötven százalékos bizalmi mutató ugyancsak mélypontot jelent, bár nem két-, hanem csak másféléveset: ilyen kiegyenlített megoszlást legutoljára másfél évvel ezelőtt, 2004. januárjában regisztráltak a kutatók. A nagyvállalatok korábbinál visszafogottabb véleménye - a konjunktúra folytatódása mellett - a növekedési kilátások alacsonyabb ütemére utal, magyarázzák az eredményt az Ecostat szakemberei.

Az a fránya világgazdaság

A hazai kis- és középvállalkozások májusi nagyfokú bizalomvesztése a magyar és az európai uniós gazdaság teljesítményét alapul véve kevéssé tűnik indokoltnak és megalapozottnak, hívják fel a figyelmet az Ecostat elemzői. Megítélésük szerint a mérséklődő világgazdasági növekedés, a nyugat-európai nagygazdaságok gyengélkedése és a világkereskedelem szerényebb dinamikája mellett Magyarország világátlaghoz közeli növekedése nem ad okot komoly aggodalomra. A kkv-k ugyanis a termelési feltételek romlására számítanak, szerintük a nemzetgazdaság egészének lassuló fejlődése negatívan hat saját működési feltételeikre.

A nagyvállalatokat a világgazdaság belassulása mellett a kedvezőtlenebb makrogazdasági feltételekkel kapcsolatos várakozások is aggasztóják. A tevékenység bővítését tervező vállalatok aránya év eleje óta folyamatosan csökken, májusban már csak 43 százalék volt (a kkv-k között ennél is alacsonyabb, mindössze 37 százalékos volt ez a mutató). A külföldi kereslet bővülésére a nagyoknak csak az egyharmada számít, de a korábbinál borúlátóbban ítélik meg a belföldi értékesítés esélyeit is: csak 15 százalékuk számít arra, hogy a következő egy évben erősíteni tudja hazai eladásait.

Másfélszer többen félnek pénzügyi nehézségektől

Az egyik legsúlyosabb problémát az jelenti, hogy a kicsi és közepes cégek folyamatosan - bár mérsékelt ütemben - romló likviditási feltételek között tevékenykednek, noha az uniós és a költségvetési források bővülése, a hozzáférés könnyítése széles körben javította tőkeellátottságukat. Azok aránya, akik arra számítanak, hogy a következő egy évben pénzügyi nehézségekkel kell küzdeniük, egyetlen hónap alatt 31-ről 46 százalékra nőtt.

Mind a kkv-k, mind a legnagyobbak körébe jellemző az erősödő inflációs várakozás. Májusban a kkv-szektor éves 6,2 százalékos inflációs előrejelzése jelentősen felülmúlta a realitásokat, különösen azt figyelembe véve, hogy az egy évre visszatekintő fogyasztói áremelkedés mértéke áprilisban 3,9 százalék volt (bár tény, hogy az index két hónap óta emelkedik). Ennél kisebb mértékben, de a jegybanki prognózisnál nagyobb inflációt várnak a következő egy évre a legnagyobb vállalatok is, ebben a körben 4,6 százalékos pénzromlással számolnak.