Nem fizetnek, de majd fognak

Ha egy vállalkozás adóalapja nem éri el a korrigált árbevétel két százalékát, bizonyítania kell az adóhatóságnak, hogy tényleg nem éri el. Az APEH ezek után vagy ellenőriz nála, vagy nem. Ez a lényege az elvárt adót helyettesítő javaslatnak. A kormány nem enged, a tartósan veszteséges kört is bevonja a közteherviselésbe - jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a szerdai ülés után. Az a cél, hogy minél többen vegyenek részt a közteherviselésen, mert jelenleg túl kevesen fizetnek túl sok adót.

Lesz, nem lesz, lesz

A kormány szerint feltételezhető, hogy a veszteséges cégek jelentős része elkerüli az adófizetést. Magyarországon indokolatlanul magas a veszteséges cégek száma. A 315 ezer vállalkozásból papíron 118 ezer veszteséges, 16 ezer pedig nullás. A 321 ezer egyéni vállalkozóból 210 ezer nem fizet adót, közülük 180 ezer veszteséges - sorolta a számokat a pénzügyminiszter. Veres szerint ezen változtatni kell, jelenleg azon folyik a vita, hogyan lehetne ezt technikailag megvalósítani.

A január elsejétől életbe lépett elvárt adóról szóló szabályozást ugyanis az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget. A határozat után egy ideig nem volt egyértelmű, hogy a megsemmisítés napjától vagy visszamenőlegesen törli-e a kormány az alkományellenesnek talált adót, de végül a visszamenőlegesség mellett döntöttek.

Az elmúlt másfél hónapban több találgatás is volt, mi helyettesíti az elvárt adót, hiszen a kormány 30 milliárdos bevétellel számolt. A helyzetet bonyolította, hogy az SZDSZ keretein belül működő Liberális gazdasági tanács ülését követően már jelezte, nem támogatják a javaslatot. A versenyképességi tanács tegnapi ülése után pedig Kóka János gazdasági miniszter kijelentette, nem lesz elvárt adó.

Elvárt, nem elvárt

Ezt a mondatot Veres János nem mondta ki, kitért az újságírók kérései elől. Szavai szerint a kormány által elfogadott javaslat lényege, hogy "azoknak a vállalkozásoknak, amelyek adóalapja nem éri el azt a bizonyos százalékot, bevalláskiegészítést kell tenniük". Vagyis a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy tényleg veszteséges, és korrekt módon mutatta be árbevételét és költségeit. Ezek után az APEH eldönti, ellenőriz-e.

Az ellenőrzésnek két lécsője lesz. az elsőben az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az elszámolt költségek ténylegesek, vagy nem. Ha nem, elrendeli az adóbevallások utólagos ellenőrzését. Ez a második lépcső, itt az adóhatóság úgynevezett becslési bizonyítási módszerrel megállapítja az adóalapot és a fizetendő adót.

Mekkora lesz a bevétel?

Annak érdekében, hogy ne szaladjanak bele megint egy alkotmányossági kifogásba, jelenleg még folyik az egyeztetés arról, hogyan lehetne beterjeszteni a több törvény módosítását is átfogó javaslatot, hogy kiállja a próbát. A javaslatot a tavaszi ülészszak alatt beterjsztik.

Veres János arra még nem tudott választ adni, hogy mekkora bevételre számít az eljárástól. A kormányülésen nem esett szó a konvergenciaprogram módosításáról, vagyis nem korrigálták a 30 milliárd forintos bevételi célt. A számításokat persze aktualizálni fogják, és a javaslatban kitérnek a konkrét számokra is - ígérte Veres János.