További Magyar cikkek
Elképzelhetetlennek tartja Sátoraljaújhely polgármestere, hogy a világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja közelében épüljön meg Szlovákia legnagyobb széntüzelésű erőműve. Mindkét oldalon, Szlovákiában és Magyarországon is erős az erőművel szembeni társadalmi nyomás, mondta Szamosvölgyi Péter arra a hírre, hogy a határtól mintegy húsz kilométerre lévő szlovákiai Tőketerebesen (Trebisov) széntüzelésű erőművet építenének.
A tőketerebesi önkormányzat július 10-én dönt arról, hogy hozzájárul-e az erőmű építéséhez, bár a város építési hatósága május végén már kiadta engedélyt arra, hogy az egykor híres tőketerebesi cukorgyár területét ilyen célra hasznosítsák. A létesítmény 163 méter magas kéményeiből évente 4 millió tonna szennyezőanyag kerülne a levegőbe. Mindez a világörökség részét képező Tokaj-hegyaljai borvidék tőszomszédságában történne. A sátoraljaújhelyi polgármester szerint azonban nemcsak a magyarországi Hegyalja települései, hanem a szlovákiai, Terebes környéki polgármesterek sem támogatják a beruházást.
A szlovák oldalon sem akarják
Szamosvölgyi Péter szavait erősítette meg az a fórum, amelyet szerda este tartottak Szlovákiában az erőmű építéséről. A résztvevők ezen füttyszóval, dobogással fejezték ki nemtetszésüket és így szakították meg az erőmű terveiről szóló előadásokat. A környéken élő szlovákiai lakosok a tervezett erőmű építése elleni tiltakozásul már több mint nyolcezer aláírást gyűjtöttek. Mint mondták, féltik az életminőségüket, és nem akarnak a talajba került mérgekből enni.
Tőketerebes és a Hegyalja (forrás: maps.google.com)
Juraj Rizman szlovák Greenpeace aktivista szerint nemcsak Szlovákiára veszélyes a készülő erőmű, hanem Magyarországra is, elsősorban a tokaji borvidékre. Hozzátette: kén kerülhet a talajba, jelentősen megnő majd a füstgáz kibocsátás és megváltozik a klíma is. Úgy fogalmazott, hogy minden legális eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy a beruházás ne valósuljon meg.
A fórumon az erőmű tervezésében és engedélyeztetésében résztvevők elmondták: a 885 megawatt teljesítményű széntüzelésű erőmű a tervek szerint 38 milliárd koronából (nagyjából 280 milliárd forintból) valósulna meg mintegy 56 hektárnyi területen. A munka a jövő év második félévében indulna, 2011-re elkészülne és egy év múlva már üzemelne. Az építkezés mintegy másfélezer embernek adhat munkát, utána pedig 350 embert foglalkoztatnának. A fórumon a hatástanulmány készítői úgy fogalmaztak, hogy az erőmű nem lesz káros a környezetre, hiszen az adatok alapján a károsanyag kibocsátás az uniós határértékek alatti szinten mozog majd.
Orosz érdekekről beszélnek
Az emberek egyszerűen nem értik, hogy miért akarnak egy már világszerte elavult energetikai technológiát megvalósítani egy olyan ország legkeletebbre eső végein, melynek területén gyakorlatilag megszűnt a szénbányászat. Elfogadható indoklás híján a városlakók és a környékbeliek gyanakvással figyelik a folyamatot, így aztán feltevések, találgatások is szárnyra kaptak a környéken. Egyesek azt gyanítják, hogy a terv mögött orosz bányaipari érdekek rejtőznek.
A helyiek szerint az sem zárható ki, hogy Robert Fico tavaszi moszkvai tárgyalásain elhangzott ajánlatának is köze lehet az ügyhöz. Fico ugyanis Moszkvában azt ajánlotta, hogy Szlovákia kész lenne Pozsonyig megépíteni a széles nyomtávú vasutat, amely a Tőketerebeshez közel fekvő – a magyarországi Záhonnyal szomszédos – Ágcsernyő (Cierna nad Tiso) átrakodó-állomásánál, Szlovákia területén ér véget. Ha a széles nyomtávú vasút valóban megépülne, közel hatszáz kilométernyi távon, az ország teljes hosszában, keletről nyugati irányba vonulna végig Szlovákián.
Magyarország részt venne az engedélyezésben
A Szlovákiában tervezett széntüzelésű hőerőmű engedélyezési eljárásában Magyarország is részt kíván venni, amennyiben a határ közeli létesítmény környezetvédelmi kockázatokat jelent, közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM). A zöldtárca azt követően tette közzé állásfoglalását, hogy Szamosvölgyi Péter levélben fordult több szervezethez, a KVM mellett a Miniszterelnöki Hivatalhoz, az agrártárcához, a magyar Európai Parlamenti képviselőkhöz, a Greenpeace-hez és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz, hogy segítsenek megakadályozni az erőmű megépítését, amely ellen egyébként komoly tiltakozás kezdődött a szlovák oldalon is.
A szerdai közlemény szerint a KVM jelenleg tájékozódik még az ügyben, ennek érdekében felvette a kapcsolatot a szlovák társminisztériummal. Egyelőre még a hivatalos engedélyezési eljárás nem indult meg. Amint lehetséges, az ország lépéseket tesz a környezeti kár elkerülése érdekében – fogalmazott a minisztérium.
A sokadik csapás
Nem a szlovákiai erőmű az első, amely komoly problémát jelent a tokaj-hegyaljai borvidéken élőknek. Az Index tavaly novemberben számolt be arról, hogy szemétlerakó éktelenkedik a védtelen tokaji kultúrtáj közepén. Bár annak megépítését az unió is támogatta, és üzemeltetői szerint az egyetlen helyen van, ahová Zemplénben telepíteni lehetett ilyet, a borászok szerint a "butaság nagyon magas foka" volt a legjobb hegyaljai dűlők közé telepíteni a hulladéklerakót.
Pirossal, ahol a kamionok járnak, kékkel, amerre kerülniük kellene
A szeméttelepnél is nagyobb fejfájást okoz azonban a hegyaljaiaknak az, hogy az elmúlt években drasztikusan megnőtt a városon átmenő teherforgalom. A város polgármesteri már polgári engedetlenségként a híd lezárását is fontolgatta idén márciusban, miután nap mint nap több ezer kamion dübörög át az elvileg világörökségi és műemléki védettséget élvező kisvároson, a világ legjobb édes boros vidékén.
Míg azonban a mostani, az erőmű építésével kapcsolatos tervekben a kormányzat gyorsan kiállt a Hegyalja mellett, a kamionos ügyben a gazdasági és közlekedési tárca nem nyújtott segítőkezet a városnak. A fejlesztési tervekből kivették a Tokajt és a borvidék fontosabb településeit elkerülő 39-es utat, és kérdésünkre is csak annyit közölte a GKM: a helyiek kezdeményezhetik a teherforgalom kitiltását, az 5,5 tonnás súlykorlátozást a városon átmenő úton.
Erről azonban a közútkezelő már korábban elmondta: bár a települések kérhetnék a kamionforgalom kitiltását, ennek nyomán tarthatnának közös bejárást a közlekedési felügyelettel és a rendőrséggel, de ha nincs párhuzamos út – márpedig nincs, és a fejlesztési terv módosítása miatt úgy tűnik, évtizedekig nem is lesz – , a közútkezelő nem fog ilyen döntést hozni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
