Nem kellenek áldozatok
Járai szerint az euró bevezetését megelőző stabilizáció nem követel áldozatot, mivel azt az államháztartási hiány növekedésekor már meghozták. A jegybank célja az árstabilitás biztosítása, ez 3,5 százalékot nem meghaladó infláció jelent. Az euróövezethez való csatlakozás stabilitást, a tranzakciós költségek csökkenését és a reálkamat esését eredményezi, miközben megszűnik az önálló árfolyam-politika, ám Járai szerint a magyar monetáris politika szűk mozgásterének köszönhetően ez nem igazi hátrány.
A kisebb állam, nagyobb gazdasági növekedést engedélyez, ezért szükség van az államháztartás centralizációjára, s a kiadásokat a GDP 44 százaléka, a deficitet három százalék alá kell csökkenteni - mondta Kovács Álmos, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára. Kovács szerint Magyarország adósságállománya azért nagyobb a régió országaiban tapasztalhatónál, mert 1990-ben húszmilliárd dollár adóssággal indult.
Fontos kérdés
A magyar gazdaság növekedési ciklusai két-három százalékponttal az EU-szint fölött mozogva követik az uniós gazdaság trendvonalát - mondta Gaál Gyula, a gazdasági tárca politikai államtitkára. Nem mindegy azonban az eltérés mértéke, hiszen három százalékpontos különbség esetén a magyar gazdaság 22, míg két százalékpontos eltérés esetén 33 év alatt zárkózik fel az uniós átlaghoz.
A versenyképesség növeléséhez szükség van az adók csökkentésére, különösen az iparűzési adó "zavarja a képet". Miközben ugyanis a kontinentális Európában a magyarországi a legalacsonyabb társasági adókulcs, az iparűzési adóval magyar kormány megadóztatja a hozzáadott értéket - mondta Gaál.