Csak 2013-ban lesz eurónk?

A hivatalos deficitszámok a közép-európai országoknál látszólag nincsenek túl messze a maastrichti 3 százaléktól. A prognózisok szerint a hiány Szlovákiában a GDP 3,8 százalékára, Magyarországon 3,9 százalékra, Lengyelországban 4,.4 százalékra, míg Csehországban 4,5 százalékra rúg majd 2005-ben. Oliver Weeks, a Morgan Stanley elemzője szerint elképzelhető, hogy a választások után 2005-2006-ban bekövetkezik egy rövid távú szigorítás, ugyanakkor ezzel a hosszabb távú problémák nem oldódnak meg.

Jobboldali fordulat kiadáscsökkentéssel?

A választások Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban várhatóan jobbratolódást hoznak majd, mely oldal a kiadáscsökkentésekkel szemben toleránsabb lehet - olvasható az elemzésben. Weeks ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a deficitek lefaragását nagymértékben nehezítik ez előzetes vállalások.

Ezek különösen Magyarországra és Lengyelországra jellemzők. Lengyelországban ezek közé sorolható a bányászoknak előnyugdíjazása miatti fizetési kötelezettség, az építőipari alapanyagok ÁFA emelése miatti kompenzáció. Magyarországot illetően az elemző aggodalmaskodik a privatizációs bevételek deficitcsökkentő tételként történő esetleges elszámolása miatt.

A kreatív könyvelés sem segít

A hosszú távú hatásokat, vállalásokat illetően várhatóan továbbra is jelentős kiadási tétel lesz az infrastruktúra-fejlesztés és a környezetvédelem. Az öregedő társadalmak miatt elsősorban Csehországban jelentkezhetnek majd komolyabb feszültségek a megreformálatlan nyugdíjrendszerben. Nehézség, hogy a problémák tartós orvoslására politikai konszenzusra lenne szükség, ugyanakkor ezt hosszabb távon megtartani az új EU tagországok többségében nehéz.

A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kompenzáció bár most a hivatalos deficitadatokat mérsékli Lengyelországban és Magyarországon, de várhatóan nem segíti a korábbi euró bevezetést. Ennek oka, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel degresszív módon és csak időlegesen (hazánk esetében 2008-ig) lehet a hiányt mérsékelni. Jelenleg a nyugdíjkompenzáció a GDP körülbelül 1 százalékára rúg Magyarországon, 1,8 százalékra Lengyelországban.

Nem 3,6, hanem 9,1?

A költségvetés hiányának hivatalos adatai sokszor nem fejezik ki a valós helyzetet. A problémákat egy ideig lehet kreatív könyveléssel leplezni, ugyanakkor hosszabb távon ez nem egyszerű. Magyarország esetében ilyen jellegűek lehetnek bizonyos PPP-projektek, illetve az eszközeladásokból származó bevételek deficitcsökkentő tényezőként történő elszámolásai. Magyarország esetében a 2005-ös SNA deficit (az állam teljes szerepvállalását ténylegesen kifejező) elérheti a 9,1 százalékot, ezzel szemben az Eurostatnak lejelentett ESA-hiány akár 3,6 százalék is lehet 2005-ben.

Weeks szerint az euró minél korábbi bevezetése a legtöbb új tagállamának érdekében állna. Az euró elsősorban azoknak tenne jót, ahol a devizaárfolyam volatilitása komolyabb reálgazdasági károkkal jár. A gyorsabb euró bevezetés megakadályozhatja, hogy az új tagországok túlértékelt árfolyammal lépjenek be a valutaunióba. Az elemző szerint a korábban említett problémák miatt Lengyelország legkorábban 2012-ben, Magyarország és Csehország 2013-ban lehet a monetáris unió tagja. Szlovénia akár 2007-ben már eurót használhat, Szlovákiában esélyes a 2010-es választások előtti bevezetés.