További Magyar cikkek
Osztja vélemény Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is, aki szerint már fél évvel ezelőtt látszott, mi a helyzet. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: matematikailag, vagyis közgazdaságilag elvileg még lehetséges volna a 2010-es bevezetés, de látszik, hogy a politikai szándék erre nincs meg, és ezt mindkét nagy párt tudomásul vette. Ennek egyik oka az lehet, hogy 2010 is választási év lesz - tette hozzá az elnök, ami aligha szerencsés a bevezetés szempontjából. A gazdasági vezetők szerint a halasztás egyebek között a kis- és középvállalkozások által különösen nehezen kezelhető árfolyam-ingadozások visszatérésével, a gazdasági növekedés lassulásával, és a magyar gazdaság hitelének eljátszásával fenyeget.
Hároméves hibák
Bár Dr. Antalffy Gábor, a Kisosz (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke szerint az nem volt előre látható, hogy a kormány így kihátrál a 2010-es csatlakozás mögül, az az elmúlt három évben is egyértelmű volt, milyen lépéseket szalasztott el a kabinet, melyek révén elkerülhető lett volna a jelenlegi helyzet. A drága államot, az elosztó rendszerek és a közigazgatás reformját, a kiadások radikális csökkentését mindhárom érdekképviseleti vezető számon kéri az államon. Kassai Róbert szerint a 2002-es választási ígéretek, illetve az azt követő béremelések máig viselt terhei is jelentős szerepet játszottak.
Nem látszik a kiút
A halasztással lekerült a kormányról az a teher, az önmegtartóztatás kényszere, melyet az eddig vállalt céldátum jelentett - véli Parragh László, aki szerint arra lehet számítani, hogy beindul az újabb ígérgetési licit. Az már most látszik, hogy jövőre puha költségvetés lesz, melynek tervezett számai aligha fognak teljesülni. Pedig az egyetlen esélyt az jelentené, ha jövő nyáron az új kormány azonnal érdemi lépésekbe kezdene, befejezné a rendszerváltás óta halogatott államháztartási reformot, és ezzel akár 2011-2013 között lehetővé tenné az eurócsatlakozást.
Nem akar új dátumot ugyanakkor a Kisosz, Antallfy Gábor szerint az eddigi halasztásokkal ugyanis a magyar gazdaság is hiteltelenné válik. Az elnök a mostani lebegtetést is szerencsétlennek tartja, különösen azért, mert szerinte egyelőre nem lehet megalapozottan látni a halasztás következményeit: éppen ezért leginkább egy hatástanulmányt, és ennek kapcsán egy intézkedési tervet várnának azzal kapcsolatban, ténylegesen milyen veszélyekkel, milyen mértékben kell számolni, és mit tervez a kormányzat ezek, például az infláció meglódulásának kivédésére.