További Magyar cikkek
Amíg az év az adófizetők szempontjából mondhatni jól kezdődött, hiszen a könnyítések – bár nem voltak egetverőek – január 1-jén léptek életbe, addig februártól a feketeleves jön. Ez azért történhet így, mert a kormány a szeptemberben benyújtott adócsomagját visszavonta, aztán októberben átdolgozva újra benyújtotta.
A parlament így nem tudta elfogadni november közepéig - ami ahhoz lett volna szükséges, hogy az adókönnyítések és a szigorítások egyszerre, év elején lépjenek hatályba. A 2009-es adócsomag ezáltal lényegében két részre bomlott (pár újdonság február közepétől és júliustól jön be), a szigorítások februártól alakítják át életünket.
Átszabott cégautóadó
A cégautóadó nem vész el, csak átalakul, vagyoni típusú adó lesz belőle. Vagyis a személyi jövedelemadóban megszűnik a cégautóadó, aztán azon nyomban újjáalakul – a törvényalkotó célja az volt, hogy kiiktassa a trükközésre használt útnyilvántartást. Az új adónemként bejövő cégautóadót a személygépkocsi járműnyilvántartás szerinti nem magánszemély tulajdonosa fizeti meg – illetve ha magánszemélyé az autó, akkor vonatkozik rá a cégautóadó, ha akár ő, akár a kocsi használója költséget számol el az autóhasználat után –, de van néhány kivétel.
Mentesülnek a cégautóadó alól például a megkülönböztető jelzést használó gépkocsik, a háziorvosok autói, a halottaskocsi. Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó ugyancsak mentesül az adó alól, ám ha az evaalany társas vállalkozás, akkor kell fizetnie ezt a terhet. Havonta 7000 forintot kóstál a cégautóadó 1600 köbcenti alatti hengerűrtartalmú autónál, afeletti hengerűrtartalmú gépkocsinál pedig 15 000 forint.
Emelkednek a bírságok
Az adószabályokat megszegők több esetben is magasabb büntetési tételekkel találkozhatnak. Ha nyilvántartások, könyvek, bizonylatok megsemmisítésével, meghamisításával, a bevétel szándékos eltitkolásával igyekszik kibújni a közteherviselés alól a gazdálkodó szervezet, akkor a normál esetre érvényes 50 százalékkal szemben 75 százalékos adóbírsággal sújthatják. Sőt, amíg a normál esetben az APEH mérlegelhet, addig a szándékos adóeltitkolás esetén nem redukálható a büntetés mértéke. A szigorítás a mulasztási bírság szabályaira is kiterjed.
Egyéb változások
A kultúrajegy éves szinten csak a havi minimálbérnek megfelelő összeg erejéig, vagyis 71 500 forintig lesz adómentes. Ha a cég átvállalja a képzés költségét iskolarendszerű képzésben részt vevő alkalmazottjától, akkor abból a minimálbér két és félszeresét kitevő rész adómentes.
Kiterjesztik az elektronikus eljárásokat a jövedéki ügyintézésben. Megemelkedik az importáfa önadózással történő befizetésére vonatkozó értékhatárokat. Az adószám-felfüggesztés esetkörei kibővülnek, például azzal, hogy ha az APEH újra felfüggeszti 60 napra az adott cég tevékenységét vagy lezárja az üzletét, akkor is felfüggesztheti az adóhivatal az adószámot; ha az adóbevallását, -befizetést az előírt határidőtől számított egy éven belül sem pótolja, akkor is felfüggesztik az adószámát.
Eddig is büntették a céget és az alkalmazottat azért, ha a vevőnek nem adtak számlát, nyugtát, mostantól pedig már az alkalmazott közvetlen felettesének is a nyakába varrhatják az akár 500 000 forintos büntetést. Mindez igaz akkor is, ha a cég nem jelenti be a hatósághoz az alkalmazottat, annak biztosítási jogviszonyát: ekkor a cég, az az alkalmazott, akinek a dolga lenne a lejelentés, és az ő közvetlen felettese is sújtható félmilliós bírsággal. Ha igazolatlan eredetű árut forgalmaz az adott vállalkozás, és rajtakapják, akkor az áru értékének 40 százalékát kitevő, legalább 10 000 forintos mulasztási bírságot szabhat ki a cégre az adóhivatal, a büntetésnek pedig eltűnik az eddigi egymillió forintos felső korlátja.
Az egyéni vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek és az evásoknak ezentúl öt évig meg kell őrizniük a beszerzéseikről szóló számlákat. Bár erre nagyon nincs késztetésük, egyedüli ösztönző erő, hogy a szabály megsértését az áru, szolgáltatás 20 százalékának megfelelő mulasztási bírsággal díjazhatja az állami adóhatóság. (Már ha adott esetben ki tudja találni, hogy mekkora összeg szerepelne a számlán, ha lenne.)
A vállalkozások ezentúl főszabály szerint bankátutalással egyenlíthetik ki egymás közötti tartozásukat. Pontosabban, 250 000 forint alatti tranzakcióknál úgy járnak el, ahogy tetszik, ám ha az ügylet értéke ezt meghaladja, akkor tanácsos utalással kiegyenlíteni a számlát. Ha készpénzzel fizetne az egyik cég a másiknak, akkor előbbinek számolnia kell azzal, hogy a 250 ezer forint feletti rész után 20 százalékos mulasztási bírságot vethetnek ki rá. Nem lehet kibújni a megkötés alól úgy, hogy egy ügylet kiegyenlítését annyi részre szednek szét a felek, hogy egyik rész se mozgasson meg 250 000 forintnál nagyobb summát, mert az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani, rendelkezik a törvény. A jogszabály meghatározza a bankszámlanyitásra kötelezettek körét.
Ha egy cégtől egy magánszemély vagy nem jogi személy szervezet árut vesz, illetve szolgáltatást rendel meg, és legalább 900 ezer forintnyi előleget fizet, akkor az eladó cégnek abban az esetben is számlát kell kiállítania, ha azt nem kéri a vevője.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
