Hatalmasat zuhant az FHB

2006.06.14. 14:17
Reggel óta értékük több mint ötödét vesztették el az FHB részvényei. A pénzintézet az új típusú banki különadó legnagyobb vesztese lehet. Elemzések szerint nyereségének harmada tűnhet el, s ezzel együtt odaveszhet a remény a sikeres privatizációra.

Az elmúlt 180 nap (naptári) forgalommal súlyozott átlagában 1388 forintos árú FHB-részvényeket szerda délután 920 forintért vesztegetik a Budapesti Értéktőzsdén. A pénzintézet papírjai hétfőn kezdték mélyrepülésüket, ami miatt a kereskedést kedden fel is függesztették, majd szerdán a BÉT úgy döntött, 30 százalékos sávban engedi elmozdulni a részvények árát az újabb, esetleges felfüggesztésig. Erre egyelőre nincs szükség, az esés ma reggel óta valamivel 20 százalék feletti.

Az FHB a legnagyobb vesztese az új típusú, voltaképpen az elmúlt két évben is alkalmazott különadó meghosszabbításának tekinthető új bankadónak - mondta el az Indexnek Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Az új szabályozás az államilag támogatott hitelekkel elért banki nyereséget adóztatja, így minden pénzintézetet érint, amelynek kínálatában szerepel ilyen konstrukció. Ám az FHB az a pénzintézet, amely - döntően még a 2001-2003-as időszakban folyósított nagyszámú hitel miatt - nyeresége egyik legnagyobb részét az államilag támogatott hiteleken éri el. Az új adó az eddigi gyorselemzések szerint a bank nyereségének harmadát viheti el - mondta Horváth István.

Ki tudta előbb?
A banki adóról hétfői ülésén döntött a kormány, az első hivatalos tájékoztatás ezzel kapcsolatban aznap délután a négy órakor kerülhetett nyilvánosságra. Ennek ellenére - és egyelőre semmilyen más hírrel nem magyarázható módon - az FHB-papírok már kora délután jelentős esést produkáltak a tőzsdén. A PSZÁF vizsgálatot indított annak felderítésére, voltak-e bennfentes információk a piacon.

Az FHB közleményben tudatta, a szabályozás részleteinek ismerete nélkül még nem meghatározható, milyen mértékben terheli a céget az új adó. A közlemény szerint "az FHB Jelzálogbank Nyrt. számára a tervezett, 2007. évtől hatályos intézkedés jelentős bevételkiesést okozhat, amely döntően a 2007. évtől jelentkezik. A tervezett járadék a fennálló saját és refinanszírozott támogatott forinthitel-állományt érintené, szűkítheti jövőbeli lehetőségeit a forint lakáshitelezés terén. Publikus és végleges tervezet hiányában a jelzálogbank vezetése a tervezet tényleges eredménykihatására vonatkozó becslését a későbbiekben hozza nyilvánosságra." Ugyanakkor jelzik: a jelzálogbank elfogadott stratégiája számolt a támogatott forinthitelek jelentős visszaesésével, a jelenlegi új üzleti aktivitás túlnyomó többsége már nem támogatott hitel.

Hibázott a kormány?

Az adó pikantériája, hogy szinte teljes mértékben az OTP és az FHB fogja megfizetni. A lépés teljesen átgondolatlan, szakmai hozzá nem értést tükröz - írta a portfolio.hu. A gyakorlatilag Csányi Sándor adónak elnevezhető különadóval a kormány szétveri a tőzsdén jegyzett, de többségében állami tulajdonban lévő FHB-t is.

A kormány a szakmai dilettantizmus határait súroló terve azon alapul, hogy az állam kapjon vissza valamit a kifizetendő lakáshitel támogatásokból. Az elméletileg szép ötlet rögtön megbukott azon, hogy ez a kamattámogatás nincs a bankoknál. Az állam által fizetendő kamattámogatás döntő része átkerült a hitelfelvevőhöz, akiknek kamatterhét alkotmányossági aggályok miatt nem lehet növelni. A kamattámogatás kisebb része marad a bankoknál, (a támogatás lehívására szolgáló jelzálog és a folyósítás zömét végző kereskedelmi bankoknál), amelynek döntő részét a kormány most visszavenné ezzel alkotmányossági szempontból nehezen indokolható lépéssel. Alkotmányossági aggályokat kelthet, hogy az állam vetítési alapnak használja a támogatásokat, az azonban még inkább, hogy az állam egy kiemelt bevételre veti ki az sápot.

Továbbgyűrűző hatások

A Portfolio.hu szerint bár a problémákat egyszerűen elintézheti a kormány azzal, hogy Csányi Sándor bankja el tudja viselni az adót, illetve az FHB részvényesi nem jelentenek túl nagy problémát, a helyzet súlyosabb. A magyar jelzálogbankok szerves részei a kibocsátott jelzáloglevelek. Ezek kvázi államkötvénynek minősülnek a külföldi befektetők szemében. Ha az adó a jelenlegi formájában megvalósul, jön az FHB-leminősítés, a jelzáloglevelek piacán pedig a bizonytalanság. Nem is lenne ez probléma, ha a jelzáloglevelek befektetői nem azok az alapok lennének, amelyek igen komolyan érintettek az állampapír- és forintpiacon. Gyakorlatilag egy alap teljesen fel tudja fordítani a forint és állampapírpiacot, amely után a kormány elkezdheti vakarni a fejét, az már nem lesz elintézhető egy egyszerű lárifárival - véli a Portfolio.hu elemzője.

Nem tudja a jobb kéz...

Bár az adónem nem deklarált céljának az OTP feletti erődemonstráció tűnik, nem feledkezhet meg arról az állam (vagy úgy látszik megfeledkezett), hogy az FHB 53 százaléka még mindig az övé. Az FHB alapvetően egy jól privatizálható vagyontárgynak tűnt az 1700-2000 forintos ársávban. Eddig... Az állam ezzel kistoppolta magát a privatizációból, óvatos becslések szerint is 30 milliárdos kárt okozva önmagának- vonja le a következtetést a lap.