Dániel, Daniella
16 °C
30 °C

Nagyon utál fizetni a magyar

2008.09.25. 10:00
Csak a román és a lengyel fizetési morál gyengébb a magyarországinál a kelet-európai régióban – derül ki az Atradius Hitelbiztosító fizetési szokásokat vizsgáló felméréséből. Az ehhez kapcsolódó elemzés szerint ennek okai a csődtörvény elégtelensége, a lassuló gazdaság és a kintlévőségi kultúra fejletlensége.

A román vállalatok fizetési szokásait értékelték a leggyengébbre a külföldi üzleti partnereik – ez áll az Atradius tanulmányában, amely a Fizetési szokások barométer elnevezést viseli. A felmérés során keretében hat ország (Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) vállalatait kérdezték belföldi és külföldi üzleti partnereik követeléskezelési jellemzőiről és a fizetési kockázatokról.

A megkérdezettek 46 százaléka gyengére vagy közepesre minősítette a román fizetési morált. A legjobb értékelést Ausztria kapta, Magyarország csak a negyedik lett a hat ország közül: csak a megkérdezettek 38 százaléka mondta nagyon jónak vagy kiválónak a fizetési morált, nyolc százalékuk tartja azt gyengének.

A magyarországinál csak a román és a lengyel adatok lettek rosszabbak, de alig. Gyenge minősítést a lengyeleknek is csak 10, a románoknak 11 százaléka adott, és jót vagy kiválót válaszoló lengyelek 36 százaléka is csak éppen maradt el a magyartól.

Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének vezetője szerint Magyarország gyengébb minősítésének több oka van. A gazdasági visszaesés ugyanúgy közrejátszik ebben az eredményben, mint a csődtörvény elégtelensége, amely lehetőséget ad arra, hogy az adós kibújjon a fizetés alól. „Hiányzik a fizetési fegyelem állami kikényszerítése” – értékelte Vanek Balázs.

A magyar gyakorlat az, hogy a vállalatnak ugyan van pénze, de nem fizeti ki a szállítót, mert úgy jobban jár. Ezt kellene visszaszorítani, és ennek az eszköze lenne a csődeljárás megerősítése a felszámolások terhére, mondta a szakértő.

A felmérés szerint más vizsgált országokkal összehasonlítva, a magyar vállalatok szélesebb körben használnak intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédjék magukat a behajthatatlan követelésekkel szemben (nálunk 79, az osztrákoknál 78, míg a lengyeleknél csak 53 százalékos ez az arány).

Az Atradius szakembere szerint ez a magas arányszám azt mutatja, hogy a 2006 őszén kezdődő gazdasági visszaesés következtében a magyar vállalatok hamarabb szembesültek a vevő esetleges nemfizetésével, így fel kellett rá készülniük. „A magyar csődtörvény nem védi különösebben a szállítók érdekeit, így maguknak kell minden lehetőséget megragadniuk” – magyarázza Vanek Balázs.

Vanek szerint ugyanakkor ez a magas mutató még nem jelent magas szintű kintlévőség-kezelést. A magyar cégek leginkább az „átvételkor fizetés” módszerét alkalmazzák a védelem eszközeként – ezt a rendszert az ország vállalkozásainak több mint a fele használja. Az előrefizetés rendszere azt jelenti, hogy a vállalatok tulajdonképpen nem hitelezik a vevőjüket, nem adnak hitelbe árut, ez viszont fékezi a kereskedelmet.