Kukába a választási ígéretekkel

2006.04.05. 16:58
A befektetők, a piac szempontjából lényegében mindegy, milyen kormány jön - hangsúlyozták a Portfolio.hu és Deloitte közös "Forint-reggeli" című rendezvényének előadói. A lényeg, hogy a választási ígéretek a kukába kerüljenek, és az új kormány hitelesen lépjen fel az államháztartás rendbe tétele érdekében. Így is meglepetés lenne, ha 2014 előtt bevezethetnénk az eurót, a forint mostani lejtmenete miatt viszont nem kell nagyon aggódni, az MNB sem készül kamatemelésre.
Nem katasztrófálisak az euró-forint várakozásaink, 256-276 közé tesszük az árfolyamot a következő három hónapban. Ez még nem feltételez automatikus a jegybanki kamatemelést - mondta Martin Blum, aki szerint ugyanakkor a makrogazdasági mutatók, az államháztartási adatok kockázatokat rejtenek magukban. Bár a BA-CA bécsi szakértője azt is megjegyezte: miért kéne Magyarországnak bármit is lépnie, ha egyszer eddig se tette, és a rossz, sőt folyamatosan romló makro adatok ellenére mégse történt semmi, komolyabbra fordítva a szót hangsúlyozta: a piac szerinte azt várja el az új kormánytól, hogy dobja a kukába a választási ígéreteket, és legalább azt vállalja hitelesen, hogy nem hoz a kiadásokat növelő, a bevételeket csökkentő intézkedéseket.

Hogy melyik párt alakíthat kormányt, az a befektetők szempontjából szinte mindegy - értékelt egybehangzóan Blum és Agata Urbanska, az ING Bank londoni, a régióval foglalkozó elemzője. Agata Urbanska szerint az új kormány még laufot is kap: szerint hajlamosnak látszik a piac arra, hogy bárki nyer, megvárja első pár hónap intézkedéseit. Ráadásul mindenki tisztában van azzal, hogy az ősszel újabb, önkormányzati választások lesznek. "Nincsenek túl nagy elvárások, de valamiféle kötelezettségvállalás szükséges az új kormány részéről az őszi választások előtt" - fogalmazott a szakértő.

Mi lesz a forinttal?

A szakértők több forgatókönyvet is vázoltak azt illetően, mi lehet a következő időben a forint, a magyar gazdaság sorsa: Martin Blum szerint az első lehetőség a kevéssé valószínű "szerencsés verzió", melyben a külső környezet folyamatos javulásával újra vonzóvá válnak a a magyar befektetési eszközök, és megy minden tovább, anélkül, hogy hazai fiskális politikában változások történnének. Elképzelhető egy olyan verzió is, hogy az új kormány meghozza az államháztartási adatok rendbehozatalához szükséges lépéseket, és így áll vissza folyamatosan a bizalom, de az is, hogy a kormányzati lépések hiányában a piac kényszerít ki változást. Agata Urbanska szerint valószínűbb, hogy a fentiek párhuzamosan valósulnak meg: az ING azzal számol, hogy az amerikai ingatlanpiacon jelenleg jórészt spekulatívnak tartott tranzakciók felhajtotta árak előbb hamarosan csökkenésnek indulnak: ez pedig az infláció, ezen keresztül pedig a jelenleg az öt százalékos szint felé tartó kamat csökkenéséhez vezet. Az ING várakozásai szerint az amerikai irányadó kamat 2007-re 3,75 százalékra csökken, legalábbis átmenetileg, ez pedig ismét előtérbe helyezi a magasabb hozamot biztosító feltörekvő piacokat.

Csak a kormány hisz a 2010-es euróban

"A piac elég kicsi esélyt ad, valhol 0-15 százalék között, hogy következő 8-9 éven belül csatlakozna Magyarország az eurózónához, azt megtanultuk, hogy nem érdemes túl optimistának lenni" -- mondta Martin Blum. Személyes véleménye szerint a 2014-es időpont lehet reális, de nem lepődne meg, ha végül később lenne közös pénz Magyarországon. Ugyanakkor hangsúlyozta: elvileg, megfelelő politikai elszánás és gazdasági intézkedések esetén lehetne szó korábbi csatlakozásról, de ennek ma alig látszik esélye.

Nem lesz kamatemelés

Az egyik elemző, de Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója sem tartja szükségesnek a jelenlegi helyzetben a monetáris beavatkozást. A jegybank az inflációra, és nem az árfolyamra figyel - hangsúlyozta az igazgató, kiemelve, hogy a gyengülés jelenlegi mértéke, illetve az eddig eltelt idő még nem ad okot aggodalomra az inflációs cél teljesülését illetően.