Hogyan tünteti el a Tulipán-projekt az aprónkat?

A legszigorúbb titoktartás övezte egészen tavaly szeptember végéig az egy- és kétforintosok bevonásának jegybanki előkészítését, hiszen jogilag ez államtitoknak minősült. Tucatnyi titoktartási nyilatkozatot kellett aláírnunk, és még mi, a bankon belül, akik ezen dolgoztunk, egymás között sem beszélhettünk a dologról. Az egész előkészítés Tulipán-projekt néven futott, és az ezzel foglalkozó számítógépes mappáinknak még mindig ez a neve; megszokásból valószínűleg már így is hagyjuk – idézte fel egy háttérbeszélgetésen az érmebevonás kezdeti fázisát Iglódi-Csató Judit, az MNB szóvivője.

Tízévente ugyanazt az értéket vonják be

Pontosabban ez a kezdeti fázis sokkal korábbra esik. Az MNB-ben már a kilencvenes évek közepén készültek olyan háttértanulmányok, amelyek arra figyelmeztettek, hogy az – akkor a mostaninál jóval nagyobb – infláció hatására előbb-utóbb lényegében elértéktelenednek az egy- és kétforintosok, amelyekből jelenleg összesen mintegy 1,9 milliárd darab forog a gazdaságban (persze csak elvileg, gyakorlatilag egyre kevesebb helyen használják már ezeket); bevonásuktól milliárdos nagyságrendű megtakarítást vár a jegybank.

A jegybank előző vezetése is foglalkozott már ezzel a kérdéssel, de végül a tavaly tavasszal elnökké kinevezett Simor András érkezésével pörögtek fel a forintbevonás előkészületei. Ferenczi Barnabás, az MNB emissziós szolgáltatásokért felelős vezetője arra is emlékeztetett: legutóbb éppen tíz éve, 1998-ban vontak be pénzérmét Magyarországon, méghozzá a fillérsorozat utolsó darabját, az Erzsébet-hidas ötvenfillérest.

Tíz év alatt egyébként annyit romlott a forintunk, hogy a március 1-jétől forgalom kivont egyforintos nagyjából annyit ér, mint annak idején az ötvenfilléres ért. A jegybank szakemberei kiszámolták, hogy az 1998-as árszínvonal szerint megközelítőleg 60 fillérnek felel meg az egy-, és így logikusan 1,20 forintnak a kétforintos. És ahogyan annak idején az 50 fillérért, úgy ma már az egyforintért sem lehet kapni lényegében semmit (leszámítva mondjuk az akciós vagy szimbolikus áron történő adásvételeket, vagy egyforintos kiinduló áron elkezdett, jellemzően internetes licitálásokat).

Nemcsak az értékét vesztette el az egyes és a kettes, hanem a forgalomban betöltött szerepét is. Az MNB egy novemberi felmérése szerint a pénzérmék bevonásával a válaszadók kétharmada ért egyet. A bevonást támogatók szerint alig használjuk már ezeket, értékük nagyon alacsony, így megkérdőjeleződik szükségességük. A válaszadók 64 százaléka nem tart attól, hogy az apró bevonása befolyásolná saját anyagi helyzetét, 11 százalékuk kifejezetten pozitív változást remél.

A felmérésben akkor megkérdezettek 45 százaléka szerint a bevonás nem gyakorol lényeges hatást az ország gazdasági helyzetére, míg csaknem minden harmadik megkérdezett gondolja, hogy a pénzbevonás segít az ország gazdasági helyzetén. A felmérésből az is kiderült, hogy sokan nem tudnak pontosan kerekíteni.

Hogyan kell kerekíteni?

Bár a jegybanki döntés – a pénzügyminisztériummal egyeztetve – már szeptemberben megszületett, a kormány hosszas államigazgatási huzavona és egyeztetések után csak a múlt héten fogadta el a kerekítésről szóló törvény tervezetét, mely most már a parlament előtt fekszik. Persze ez alapvetően nem írja át a matematika szabályait, tehát továbbra is 0-ra kell kerekíteni az 1-esre, 2-es, 8-asra és 9-esre végződő árakat, míg 5-re kell kerekíteni a 3-asra, 4-esre, 6-osra és 7-esre végződőket (az MNB forintbevonásról szóló honlapján kalkulátort is találhat, aki bizonytalan).

Egy kicsit azonban mégis belenyúlt a matematikába a kormány. A törvénytervezet szerint ugyanis a szociális ellátásoknál csak felfelé lehet kerekíteni, tehát az 1-esre és 2-esre végződő összegeket is 5-ösre, a 6-osra és a 7-esre végződőket is 0-sra fogják átírni (az újonnan megállapított ellátások összege eleve 0-ra vagy 5-re fog végződni). A fel- és a lefelé kerekítés tehát csak a készpénzforgalomban fog működni –, sőt, van, ahol már működik is: a Szerencsejáték Zrt. a nyeremények felvételének maximális kilencven napos határideje miatt már novemberben elkezdte a kerekítési szabályok bevezetését.

Ahogyan korábban is megírtuk, a boltokban nem az egyes termékek árát fogják fel- vagy lekerekíteni, hanem a számla végösszegét. Így ha például veszünk nyolc darab 99 forintba kerülő terméket, akkor nem 8x100 forintot, hanem a 99 nyolcszorosának megfelelő 792 helyett 790 forintot fogunk fizetni. A boltokhoz hasonlóan végösszeget kerekítik majd a postai csekkek befizetésekor is. A kereskedőknek a pénztárgépeket nem kell átállítaniuk, és a kerekítési különbséget nem kell külön lebizonylatolniuk, és az nem lesz áfaalap sem.

Elvileg jól járhatnánk a pénzváltóknál, ha mondjuk a dollárt, aminek az árfolyama például 172 forint, egydolláronként veszünk meg, mert akkor is kerekíteni kell, tehát két forinttal olcsóbban juthatunk hozzá; persze aligha lesznek, akik így fognak nyerészkedni. Jól járhatunk a benzinkutakon is, ha egy-két forinttal a kerekített összegnél drágábban tankolunk, bár általános tapasztalat szerint a kutasok már ma sem kérik egy 5002 forintos tankolás esetén az aprót.

Ha a megvett termék ára esetleg fillérre végződik, először a fillért kell forintra kerekíteni, majd azt kell 0-ra vagy 5-re; tehát a 7,44 forintból 5 forint lesz, a 7,55 forintból viszont már 10 forint. Nem kell kerekíteni viszont a bankkártyás fizetéskor vagy átutalások esetén.

Meddig és hogyan használhatjuk őket?

A bevonásig az egy- és kétforintosokkal korlátlan mennyiségben fizethetünk a bankok, a takarékszövetkezetek és a posta pénztáraiban február végéig. A jegybank tájékoztatása szerint az önkormányzati adók befizetésekor is korlátlan mennyiségben használhatunk forintérméket abban az esetben, ha van lehetőség készpénzes fizetésre. Egyéb helyeken a kereskedők címletenként ötven darabig kötelesek elfogadni a forintérméket vásárlás esetén. A posta azt közölte: az egyeseket és a ketteseket elég címletenként különválasztanunk, ömlesztve, előzetes megszámolás nélkül is fizethetünk velük február 29-ig.

Aki nem fizetni akar az összegyűjtött egyesekkel és kettesekkel, az be is válthatja azokat. A posta, a bankok és a takarékszövetkezetek címletenként maximum 100 darabot kötelesek díjmentesen átváltani, ez nemcsak a bevonás előtt álló érmékre vonatkozik, hanem mindegyik címletre. Az MNB-nél viszont esetenként akár tízezer darab egy- és ötezer darab kétforintost is beválthatunk ingyen, a jegybank Hold utcai pénztárában üzembe helyeztek egy digitális gépet, ami szétválogatja és meg is számolja a beváltani tervezett pénzt.

Aki március elseje után bukkant nagy mennyiségű egy- és kétforintosra, annak sem kell kétségbe esnie. A bankok, a takarékszövetkezet és a posták a bevonástól számított legalább fél évig, tehát augusztus végéig beváltják az egy- és kétforintosokat. A jegybanktörvény alapján az MNB az egy- és kétforintosokat a bevonás határnapjától számított 5 évig, vagyis 2013. március 1-jéig váltja be névértéken.