Nem a forinton múlik a választás

A forint gyengülése csak lassan - és nem is feltétlenül - kúszik át a fogyasztói árakba - mondta az Indexnek Kopik Tamás -, a gyengülés elsősorban az importtermékeket érinti, de ezeknél is sok múlik azon, hogy mennyire éles a verseny, mekkora a túlkínálat egy-egy piacon. A GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársát arra kértük, mutassa be, mennyiben befolyásolja az árfolyam gyengülése a hétköznapi életet. A rövid válasz szerint nem nagyon, de például drágább lesz a nyaralás és a benzin is. Ha valaki külföldre indul, kikerülhetetlen pluszteher a drágább euró, azaz nagyjából minden öt százalékkal többe kerü neki, mint pár hónappal ezelőtt.

A ruha és a dvd import, de sok

Leginkább az elektronikai termékekre, az autókra és a ruházati cikkekre jellemző, hogy importterméket vásárolunk, mondta Kopik Tamás. Mára azonban ezeknek a termékeknek a piacán kifejezetten éles verseny folyik, az autópiac ráadásul stagnáló, szűkülő kereslettel is küzd. További szempont lehet, hogy mindegyik termékcsoportból általában jelentős készletekek vannak a forgalmazóknál, azaz képesek a forint rövid távú gyengülésének hatásait - akár teljes egészében - kiküszöbölni. A hosszabb távú folyamatokban pedig a verseny ellensúlyozza a forintgyengülés hatását, bár inkább az lehet a kérdés, mennyi idő alatt és milyen mértékben.

Nem egyértelmű a helyzet a sokat emlegetett devizahiteleknél sem. Bár itt az árfolyamgyengülés hatása kikerülhetetlen, az már az egyes bankokon, illetve hitelszerződéseken múlik, hogyan érvényesül. Van olyan bank, amelyik - hiszen neki sem érdeke az ügyfél helyzetének hirtelen megnehezítése - a törlesztőrészlet időben elhúzva emeli, de más bankok azonnal ráterhelik az ügyfélre a többletet.

Kopik Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azzal a devizahitelt felvevőknek is tisztában kell, kellene lenniük, hogy az ilyen konstrukciók végeredményben a spekulációs ügyletekhez hasonlíthatók: ők arra fogadtak, hogy a forint erős marad. Látni kell ráadásul azt is, hogy bár a gyengülés nem elhanyagolható mértékű, a forint voltaképpen még most sem nevezhető ténylegesen gyengének. A mostani árfolyamsáv meghatározása óta - több mint négy éve - a forint még mindig csak a sáv erős oldalán volt (282 forint/euró árfolyam alatt), jellemzően az erős oldal szélén. A GKI várakozásai szerint most sem kell attól tartani, hogy a forint akár csak átbukik a gyenge oldalra. Ha pedig a választások után az új kormány hiteles konvergenciaprogramot állít össze, és megfelelően kiigazítja a költségvetést, akkor a második félévben a forint lassan visszaerősödhet a megszokott szintre.

Tenni nem kell, beszélni lehet

Lakner Zoltán politológus nem hisz benne, hogy a gyengébb forint jelentősen hatna a választások eredményére. Szerinte bármiből lehet ugyan olyan ügy, ami befolyásolja a választói magatartást, azt csak utólag, az eredményének ismeretében lehet majd megállapítani, hogy végül mi vezérelte a szavazókat. Emlékeztetett arra, hogy ma még a közgazdászok sem tudják, hová fog a történet kifutni, hiszen a forint árfolyamának alakulása nagyon hektikus.

Ezért azt sem lehet tudni, hogy okozhatja-e a törlesztőrészletek néhány száz- vagy ezerforintos elmozdulást, de ha igen, Lakner szerint ez önmagában akkor is kevés ahhoz, hogy a választók kritikus tömegét döntően befolyásolja, vagy olyan érzelmeket, indulatokat váltson ki, amelyek gyökeresen megváltoztatnák szavazási hajlandóságukat.

A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen ügyektől egyébként is csak akkor várhatók politikai következmények, ha abból valamelyik politikai oldal - jelen esetben az ellenzék - politikai kérdést csinál. Ma ennek nem látni jelét, talán éppen azért, mert az árfolyam bizonytalansága miatt a Fidesz is kivár. A választások előtti utolsó két hétben az eddigi, a korábbiaknál jóval gazdaságközpontúbb, pragmatistább kampány után egyébként is nagyobb szerepet kapnak majd a szimbolikus kérdések a kampányban, ami tovább csökkenti a forint kampánytémává válásának esélyét.

Hasonlóan látja a helyzetet Giró-Szász András is. A Századvég Politikai Iskola vezetője szerint ha még az első forduló előtt vagy a két forduló között történik olyasvalami, ami érdemben és azonnal érezhetően hat a választók pénztárcájára, akkor lehet a forintgyengülésnek hatása a választásokra, ez azonban a 270 forint/euró szintnél gyengébb forintnál képzelhető el. Hangsúlyozta ugyanakkor: közel sem biztos, hogy ezt az ellenzék tudná a maga javára fordítani a politikai kommunikációban, a válsághelyzetek általában a kormánynak - a cselekvőképes erőnek - kedveznek.

Senkinek se jó?

Giró-Szász szakértő szerint azonban egyik oldalnak sem igazán érdeke, hogy rájátsszon a forint árfolyamra mint politikai témára. Aki kormányra akar kerülni, annak nem érdeke, hogy a szükségesnél nagyobb válsághangulatot gerjesszen. Ráadásul mindkét nagy párt kampánya most fordult a "pozitív szakaszba", azaz elsősorban arra koncentrálnak, mit adnak majd az országnak. Azt Lakner Zoltán is elképzelhetőnek tartja, hogy ha a politika előtérbe tolná a forint helyzetét, abból a kormány is profitálhat: két hét van hátra a választásokig, ez nem elég idő arra, hogy a kormánynak komolyan kellene tartania attól, valami fejére omlik. "El lehet beszélni ebben a két hétben, és a beszéd néha fontosabb, mint a tett" - mondta a szakértő.

A szív dönt, nem a pénztárca

Bár a gazdasági kérdések meghatározóak a kampány menetében, a választási küzdelemnek, ezen belül is a gazdasági témáknak vannak olyan populárisabb, zsebbe vágóbb, az átlagos választónak érthetőbb témái, mondta az Indexnek Závecz Tibor. A Szonda Ipsos kutatási igazgatója szerint a forint leértékelődése, ennek esetleges hatásai eddig nem voltak úgy lefordítva a közember nyelvére, hogy azzal a pártok érdemben operálhassanak, és a kérdés más témákhoz képest nem kapott kiemelt szerepet sem a médiában, sem, például, a Fidesz kongresszusán.

A gazdasági kérdések megítélésekor ugyan a választók hajlamosak pártpreferenciájuk szerint felülírni tényleges helyzetüket. Ezt mutatta az a vizsgálat, amelyben a Rosszabbul élünk, mint négy éve Fidesz-üzenet hatásait elemezték. A felmérés a Szólás Szabadsága című műsornak készült, és lényegében azonos adatokat mutatott másik két cég vizsgálataival. Eszerint a lakosság 33 százaléka tartja úgy, hogy rosszabbul él, mint négy éve, 56 százalék viszont úgy érzi, jobban. Mindkét csoportban megfigyelhető volt, hogy a társadalmi státuszon kívül a pártpreferencia is hat a válaszra. Závecz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a "rosszabbul élünk, mint négy éve" már politikai szlogenné vált a kampányban, és így nem feltétlenül tényleges tartalama szerint érvényesült. Amennyiben a forint leértékelődéséről is kialakul - a gazdaságpolitikusok nehezen érthető vitáján túl - valamiféle egyszerű szlogen, a kérdés mégis előtérbe kerülhet a választások előtt.