Nem gyorsult a gazdaság növekedése

Kedden közzétette a statisztikai hivatal a harmadik negyedéves gazdasági növekedés mértékét. A bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékkal nőtt a tavalyi harmadik negyedévhez képest. A bővülés üteme megegyezik az előző negyedévessel, és 0,5 százalékponttal nagyobb a naptári hatásokkal korrigált első negyedévesnél.

Nem nő tovább

A negyedéves adatok alakulása, valamint az éves összesített mutatók is arra utalnak: lelassult a magyar gazdaság növekedése. Az első féléves - két negyedévből összesített - 4,3 százalék után az első háromnegyed éves GDP-bővülés mindössze 0,1 százalékponttal nagyobb, 4,4 százalékos. A naptári hatás figyelembe vétele nélkül ennél is kisebb, az első félévben mindössze 3,9, míg az első háromnegyed évben 4,1 százalékos volt a gazdaság növekedése.

A KSH az előzetes adatok közzétételekor - a végleges GDP-mutatókat a jövő héten publikálják - azt is nyilvánosságra hozta, hogy az árutermelő ágazatok az átlagosnál nagyobb gyorsabban bővültek: ebben a szektorban a GDP 5,6 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. A szolgáltatások hozzáadott értéke ugyanakkor csak 4,2 százalék volt.

A sztrádaépítés húzza

A beruházások volumene - szintén az előzetes számítások alapján - 8,7 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző évihez viszonyítva. Folyó áron a beruházások teljesítményértéke 1100 milliárd forintot tett ki. Az előző negyedévhez képest - a szezonálisan kiigazított index szerint - a nemzetgazdasági beruházások volumene 1,7 százalékkal bővült. Az idei első-harmadik negyedévben összesen 2767,7 Mrd Ft-ot költöttek beruházásra, így azok volumene 8,5 százalékkal nőtt.

A beruházási tevékenység 8,7 százalékos növekedésén belül az építési beruházások 9,5 százalékkal, míg a gépberuházások 8,2 százalékkal emelkedtek. A beruházások teljesítményértékének növekedéséhez elsősorban az autópálya-építéseket és útfelújításokat is magában foglaló szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág 31,3 százalékos bővülése járult hozzá, amely az építési beruházások összességét is meghatározza.

Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág beruházási tevékenysége 9,5 százalékkal emelkedett, elsősorban a nem lakáscélú beruházások növekedésének eredményeként. A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül jelentős beruházások voltak az oktatásban (31,9 százalék), azon belül a felsőoktatásban valósultak meg nagyberuházások.

Csökkenés a feldolgozóiparban

A közel egynegyedes arányt képviselő feldolgozóiparban ugyanakkor 2,1 százalékos csökkenést regisztráltak a statisztikusok. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az elmúlt év azonos időszakában kiugróan magas, 28,4 százalékos volt a bővülés. A beruházások emellett a kisebb súlyú villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (12,1 százalék), mezőgazdaság (5,7 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (4 százalék) ágazatokban csökkentek még - olvasható a KSH gyorstájékoztatójában.