Ül a pénzén a magyar

A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal 2006 őszén újra felmérte az európai és az amerikai háztartások vagyoni helyzetét; a leggyakrabban preferált befektetési formák jelenlegi és jövőben várható pozícióját, valamint azt is, hogyan alakulnak a lakosság megtakarítási várakozásai. A befektetési barométer készítése során, 2006 szeptember-októberében 14 országban mintegy 11 700 háztartás döntéshozóját kérdezték meg.

Kevesebb jó módú az USA-ban

A korábbiakhoz képest viszonylag jelentős változás következett be az amerikai háztartások vagyoni helyzetében: a 2006. tavaszi adatokhoz képest mintegy 10 százalékkal csökkent azoknak a családoknak az aránya, amelyek vagyona 50 ezer dollárnál magasabb. Európában a megkérdezett háztartások mindössze 11 százaléka jelentett 50 ezer eurót meghaladó magánvagyont. A közép-európai és magyarországi helyzet azonos: a régióban 3 százalékot tesz ki ezeknek a háztartásoknak az aránya, ami a 2003 és 2004 tavaszán regisztrált szintnek felel meg.

Inkább zsebben legyen

A már sokszor, számos fórumon elhangzó feltételezés, miszerint a magyarok ritkán fektetik be pénzüket, az adatok alapján jellemzőbb, mint valaha. A tavaszi helyzethez képest 2006 őszére 75 százalékról 81 százalékra ugrott azoknak a háztartásoknak az aránya, akik egyik befektetési eszközt sem választották pénzük kamatoztatására - ezzel a felmérés történetében legmagasabb szintet elérve. Ez az arány közel kétszerese a nyugat-európai átlagnak, és közel harmadával magasabb, mint az összeurópai arány. A vizsgálat eredményei szerint a magyarországi változások beleillenek az európai tendenciákba, hiszen Európa-szerte jellemző a befektetési kedv lanyhulása.

Csökkent a megtakarításait alacsonyabb hozamú, ám kisebb kockázattal járó rövid lejáratú betétekben kamatoztatók aránya (13 százalék). Minimálisan emelkedett a részvényekbe, illetve befektetési alapokba invesztálóké. Az életbiztosításokat és nyugdíjalapokat igénybe vevők arányában sem történt számottevő elmozdulás: a tavaszi 10, illetve 7 százalékról az életbiztosítást választók aránya 9 százalékra, illetve a nyugdíjalapok preferálóinak aránya 8 százalékra változott.

Ha lenne pénze, akkor se

Arra a kérdésre, hogy "ha rendelkezésére állna 7 millió forint, azt mibe fektetné?", a magyarok több mint egyharmada válaszolta: a rövid lejáratú betéteket választaná. Második helyen a kötvények (28 százalék) és az életbiztosítások állnak (27 százalék), amit a nyugdíjpénztárak, nyugdíjalapok és az egyéb befektetések követnek fej-fej mellett, 26 százalékos részaránnyal. A hazai befektetési kedv az eredmények tanúsága szerint elméleti szinten is messze elmarad úgy a nyugat-, mint az összeurópai, de még a közép-európai szinttől is. Rövid lejáratú betétekbe - ha tehetné - az európaiak 48 százaléka invesztálna, amely arány a közép-európai régióban 60 százalékra tehető.

Ezzel párhuzamosan a befektetési formák minden fajtáját elutasítók aránya is messze elmarad a Magyarországon tapasztalt mértéktől: Nyugat-Európában és összeurópai szinten is a lakosság 24 százaléka utasítana el mindenféle befektetési lehetőséget, még akkor is, ha megtakarításaik kedvezően alakulnának. Ez az arány a Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot és hazánkat magába foglaló közép-európai régióban is csupán 38, míg Magyarországon 53 százalék.