További Magyar cikkek
A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2007 decemberében szeptemberhez képest 8 pontot esett és 138,8 pontot elérve megdöntötte a tavaly decemberi negatív rekordot.
A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság zuhant legnagyobb mértékben - 10 százalékpontnyit - de az ország elkövetkező 12 hónapban várható gazdasági helyzetének megítélése is 5 százalékpontot esett. Az ország hosszú távú - következő öt éves - gazdasági helyzetének megítélése 3 százalékpontnyit mozdult negatív irányba; a háztartások saját anyagi helyzetükre vonatkozó megítélése viszont gyakorlatilag nem változott.
Azt mondjuk, nem is vásárolnánk
A bizalmi mutató egyik összetevője, a vásárlási hajlandóság index az előző negyedévhez képest 7,6 százalékpontos csökkenést mutat és jelenleg 129,2 ponton áll, ami a 2002 óta mért legalacsonyabb érték.
Decemberben az előző negyedévhez képest kis mértékben - 4 százalékponttal 31 százalékra - csökkent azok aránya, akik nem vennének fel hitelt egy nagyobb vásárláshoz. Csupán a válaszadók 13 százaléka - szeptemberhez képest 3 százalékponttal kevesebben - véli úgy, hogy időszerű lenne megtakarításait valamilyen beszerzéshez felhasználni. Ezzel szemben 7 ponttal emelkedett azok aránya, akik az időpontot nem tartják alkalmasnak megtakarításaik felhasználásához.
Az előző negyedévhez képest 10 százalékpontos csökkenés figyelhető meg azok arányában, akik tartós fogyasztási cikket vásárolnának. Az ilyen beszerzéseket 2007 decemberében a megkérdezettek 51 százaléka tartotta időszerűnek. A vásárlási hajlandóság visszaesésének indokaként a kedvező vásárlási feltételek beszűkülése és az említhető, hogy beszerzéseinket egyre inkább a szükség határozza meg.
Az autóvásárlást érdemesnek találók aránya szintén negatív irányba mozdult el: az előző negyedévhez képest három százalékponttal kevesebben gondolják, hogy érdemes lenne autót venni az elkövetkező egy évben. Érvként a kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségeket és a költséges fenntartást említették a válaszadók.
Pedig de mennyire, hogy vásárolunk
A felmérés eredményét a Magyar Nemzeti Bank adataival szembeállítva aligha adódik más következtetés, mint hogy a lakosság mást állít, ahhoz képest, amit valójában csinál. Az MNB éppen arra hívta fel a figyelmet: négy év után 2007-ben fordult elő ismét, hogy két egymást követő negyedévben nagyobb mértékben nőttek a lakosság pénzügyi kötelezettségei (hitelei), mint követelései (megtakarításai). A háztartások hitelfelvétele 2007 harmadik negyedévében minden eddigi negyedévet tekintve messze a legnagyobb volt (400 milliárd forint). A számok azt mutatják, állapították meg a jegybank szakértői, hogy a lakosság hitelekbe menekül, azaz a megszorítások miatt romló jövedelmi helyzetük ellenére hitelfelvételek árán is "foggal-körömmel" ragaszkodni próbálnak a fogyasztási szintjükhöz a háztartások.
Nem figyelünk az elemzésekre
Miközben az idén, döntően az olajár emelkedésének és rossz mezőgazdasági év következményeképpen ősszel bekövetkezett élelmiszer-árrobbanásnak köszönhetően jóval az év elején vártnál magasabban alakult az infláció, 2008-ra egyértelműen a pénzromlás ütemének mérséklődését várják az elemzők. A lakossági várakozásokban ez azonban nem tükröződik: alighanem az idei mellélövések is közrejátszanak abban, hogy a GFK felmérése szerint 2007 júniusával összevetve 14 százalékponttal magasabb azok hányada, akik áremelkedésekre számítanak. Negyedéves szinten azonban már nincs igazi különbség, a magyar lakosság szinte egyöntetűen, 92 százalékos arányban áremelkedésre számított 2007 harmadik és utolsó negyedében is. Ráadásul növekvő inflációra számítunk, ma már a megkérdezettek átlagosan 11,7 százalékos inflációval számolnak a fél évvel ezelőtti 8,9 százalékhoz képest. A legutóbbi piaci előrejelzések decemberben 5-5,5 százalék közötti inflációt jeleztek 2008-ra.
Ez alapján érthető is, hogy közel minden második megkérdezett (47 százalék) számított az elkövetkező 12 hónap során emelkedő hitelkamatokra 2007 decemberében - arányuk az előző negyedévhez képest 4 százalékpontos növekedést mutat. Ugyanakkor a csaknem többségi, bevallott várakozás ismét ütközik nem csak hitelfelvételek már említett megugrásával, de a konszenzusosnak tekinthető piaci előrejelzésekkel is: bár decemberre igen jelentősen csökkent az elemzők által 2008-ra várt teljes kamatcsökkentés mértéke (az októberi 1,25 százalékpont helyett decemberben már úgy látták, az év egészében is csak 0,75 százalékpontos csökkentésre, azaz 2008 végére 6,75 százalékos kamatra van esély), az irány egyértelmű. A várakozások szerint az első vágás február-márciusban történhet meg legkorábban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
