Már nem mer annyit vásárolni a magyar

2008.07.09. 16:39
A GfK Hungária piackutató cég által mért fogyasztói bizalom indexe a fogyasztói várakozások indexével együtt emelkedett a második negyedévben szemben a vásárlási hajlandóság indexszel, mely csökkenő tendenciát mutatva 2002 óta a második legalacsonyabb szinten áll. Az első negyedévhez képest romlottak a családok reáljövedelemre és az inflációra vonatkozó várakozásai.

Fogyasztói Bizalom Index (FBI):

A komplex mutató összegzi a háztartások tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóságát, jelenlegi anyagi helyzetük megítélését az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásokat, az ország következő 12 hónapban és elkövetkező 5 évben várható gazdasági helyzetének megítélését.

A komplex fogyasztói bizalom index (FBI) enyhén, 4,3 ponttal 147,1 pontra emelkedett az előző negyedévhez képest, ám ezzel még mindig alacsony szinten áll. A javuláshoz az ország elkövetkező 12 hónapban és öt évben várható gazdasági helyzetének kedvezőbb megítélése járult hozzá. Előbbi 15, utóbbi 7 százalékpontot javult az előző negyedévben mértekhez képest. A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság csökkent. A háztartások saját pénzügyi-anyagi helyzetének megítélése pedig nem változott jelentős mértékben.

A fogyasztói várakozások indexe (FVI) az előző negyedévhez képest jelentős, 11,2 pontos javulást mutat és 162,5 ponton áll, ezzel szemben a vásárlási hajlandóság indexe (VHI) 129,9 pontra csökkent, ami a második legalacsonyabb érték 2002 óta.

Az inflációs várakozások sem mutatnak kedvező képet. Az előző negyedévhez, azaz 2008 márciusához képest 6 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik növekvő árakra számítanak: ez a csoport most 93 százalékos arányt képvisel megközelítve a 2006. júniusi mélypontot, amikor is hányaduk 95 százalék volt. A megkérdezettek átlagosan 10,8 százalékos inflációval számolnak.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások az előző negyedévhez képest negatív irányba fejlődtek. A válaszadók 59 százaléka vallotta, hogy a következő egy-két évben az inflációtól elmaradó mértékben fog nőni a jövedelme, 24 százalék szerint az inflációval megegyező és mindössze hét százalék szerint pedig az inflációnál nagyobb mértékben fog emelkedni a fizetése.

A megkérdezettek 51 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére.

A hitel sem vonzó

A válaszadók fele saját bevallása szerint soha nem venne fel hitelt. A hitelfelvételhez az időpontot nem tartja megfelelőnek 36 százalékuk. A megkérdezettek 54 százaléka számít növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban. Nem rendelkezik semmiféle megtakarítással 23 százalék, 49 százalék szerint pedig nem megfelelő az időpont a megtakarítások felhasználására (utóbbiak aránya kismértékben emelkedett az előző időszakhoz képest).

A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv csökkent: a márciusban mért 55 százalékkal szemben most 51 százalék gondolja úgy, hogy alkalmas az időpont háztartási eszköz vásárlására. A csökkenő vásárlási kedvet a válaszadók főként a magas árakkal indokolják. Autóvásárlást a válaszadók 42 százaléka találja időszerűnek az elkövetkező 12 hónapban. Ez az érték nyolc százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben. Az autóbeszerzéssel szemben felhozott legfőbb ellenérv továbbra is a magas fenntartási költség, melynek hátterében valószínűleg a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak állnak.