További Magyar cikkek
Kapcsolódók (5)
A GfK piackutató intézet elkészítette 2008. évi jelentését 41 európai ország vásárlóerejéről. A felmérésből kiderül, az európaiaknak idén fejenként átlagosan 12 500 euró állt rendelkezésére fogyasztási cikkek megvásárlására. Az első helyen Lichtenstein áll. A hercegség állampolgárai mintegy 45 000 euróval, tehát az átlag európai összeg majdnem négyszeresével rendelkeztek idén. A sereghajtó Moldova 800 euróval gazdálkodhat, hazánknak pedig tavalyhoz képest három helyet visszaesve a középmezőnynek számító 28.-ik helyet sikerült megszereznie, mellyel megelőzzük a lengyeleket. Az élmezőnybe tartozik még a második helyet birtokló Luxemburg és az őt követő Svájc. Németország, egy helyet javítva a tízedik helyre tornázta fel magát idén.
A GfK szerint az európai fogyasztók összesen nyolctrillió euró fogyasztási cikkekre elkölthető jövedelemmel rendelkeztek 2008-ban, melybe beletartoznak az olyan állami juttatások is, mint a munkanélküli segély, a nyugdíjak, vagy a gyes. A tanulmány azonban nem veszi figyelembe a regionális létfenntartási eltéréseket vagy az elkölthető jövedelemből havonta levont összegeket, mint amilyenek például a lakásbérlet, jelzálogrészlet, és a magánnyugdíj-alapoknak fizetett járulékok és biztosítások.
Az első tíz között szereplő Izland az egyik nagy vesztes, a tavalyi 4. helyről most a 7.-re esett vissza. A pénzügyi válság még nem tükröződik jelentésben, így nem írható annak számlájára a rosszabb helyezés. A pénzügyi válság hatása valószínűleg az adatok jövő évi felmérésében lesz nyomon követhető.
A 2007-ben 8. helyezett Egyesült Királyság éppen kiesett a tíz legmagasabb vásárlóerővel rendelkező európai ország közül, és jelenleg a 11. helyen áll. Az Egyesült Királyság kikerülése az első tízből lehetőséget adott Norvégiának, hogy egy hellyel feljebb kerüljön. Az árfolyamhatás is Norvégia javára dolgozott, mivel a norvég korona jól teljesített az euróval szemben. Mivel a GfK euróban számolja a vásárlóerőt, az euróban kifejezett csökkenő vásárlóerő nem feltétlenül jelenti az, hogy egy adott ország lakói reálértékben ténylegesen is „szegényednek" elképzelhető, hogy az árfolyammozgás eredménye a változás.
A legtöbb kelet-európai ország vásárlóereje kis növekedést mutatott, míg a növekedési ráta sok kelet-közép-európai országban jelentősen magasabb. Az utolsó előtti helyen álló Ukrajna 13 százalékos emelkedése csak 200 euró alatti növekedésnek felel meg az ukránok esetében. Összességében az ukránok a maguk 1688 eurós éves egy főre jutó vásárlóerejével csak kilenc százalékát költhetik el annak az összegnek, ami például a német fogyasztók rendelkezésére áll.
Budapest egy német falu szintjén áll
Míg Nyugat-Európában a legmagasabb vásárlóerő általában a főbb agglomerációk környékén lévő településeken koncentrálódik, ez Kelet-Európában a városokban jellemző. Azonban vannak regionális eltérések is az egyes országokon belül, ez alól hazánk sem kivétel. A tehetősebb településeknek, így például Budapest lakóinak mintegy 8988 euró áll rendelkezésére évente, ami nagyjából az alacsony vásárlóerejű németországi települések számára rendelkezésre álló összegnek felel meg. Magyarország szegényebb településeiben a fogyasztóknak évente csak 2086 euró elkölthető jövedelem áll rendelkezésére.
Ha a magyarországi átlagot 100-nak tekintjük, akkor a legmagasabb index Budapest XII. kerületéé (162), míg a legalacsonyabb Csetényéé (37,6), négyszerese tehát a leggazdagabb település vásárlóereje a legszegényebbének, áll a jelentésben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
