Jövőre kevesebbet ér a bérünk

Egyelőre bizonytalan, hogy mikor lesz vége a gazdasági válságnak, de nem valószínű, hogy érezhetően javulna a magyar gazdaság még 2008-ban - írja GKI Gazdaságkutató Zrt. Az elmúlt hónapokban mind a lakossági, mind az üzleti várakozási felmérések rohamosan romló eredményeket hoztak. Nem tudni pontosan, hogy ebből mennyi a gazdasági válság kirobbanásának pszichológiai hatása és mennyi a tényleges üzleti vagy fogyasztói szándékváltozás. A gazdaságkutató intézet szerint a 2009 végén kezdődő javulás látszik a legvalószínűbbnek, de ennél kedvezőbb és rosszabb helyzet egyaránt bekövetkezhet.

A GKI 2009. évi előrejelzése egyfelől abból indul ki, hogy a kormányzó erők ebben a választási ciklusban tartják magukat a költségvetési fegyelem megszigorodott követelményeihez. A válságkezelés keretében további kisebb-nagyobb reformlépések következhetnek be a nyugdíjrendszerben és a közszféra bérrendszerében, de esetleg az adórendszerben, a szociális hálóban és az önkormányzati rendszerben is.

Csőd, elszegényedés és még több munkanélküli

A munkanélküliség éves átlagban 8,3 százalékra nő a recesszió következtében, az idei 7,4 százalékról. A foglalkoztatók többsége kivár, de később jelentős döntésekre szánhatják el magukat, ezért a gazdaságkutató csak bizonytalan következtetéseket tud levonni. Annyi azonban biztos, hogy a munkaerő-kereslet mérséklődni fog, ami a meglévő foglalkoztatási gondokat csak tetézi.

Az év végén 2,5 százalék körüli, éves átlagban pedig 2,8 százalékos, áremelkedés várható. Az élelmiszerek a 2008. évinél jóval lassabban fognak drágulni. A háztartási energia ára is emelkedik éves átlagban. Az üzemanyagok éves átlagára meredeken esik majd.

A bruttó keresetek évek óta körülbelül 8 százalék.kal emelkedtek. Ez 2009-ben ez 2,5 százalékra csökken. A reálkeresetek mintegy 1 százalékos csökkenésé várható, de az üzleti szférában nem csökkennek a reálkeresetek, és elképzelhető a szürke jövedelmek arányának enyhe növekedése is.

A fogyasztók megtakarítási hajlandósága emelkedik, részben a kényszerből, mert nehéz lesz hitelhez jutni és azok költségesebbek is lesznek, részben pedig azért, mert a hitelfelvételhez szükséges önrész nagysága emelkedik és ennek összegyűjtéséhez időre van szükség. A lakosság építkezni sem fog: a beruházások 2009-ben valószínűleg a 2004. évi szintre csökkennek, szintén a recesszió és a hitelek megdrágulása miatt.

A gazdaság nagy részére eddig is jellemző versenyt tovább élezi a szűkülő kereslet. Ez főleg a kisebb vállalkozások körében csődöket, a tőkeerős cégek egy részénél globális mértékben folyó felvásárlásokat valószínűsít. A pénzszűke következtében növekedni fognak a körbetartozások.

Változások a szektorokban

Jövő évben az Európai Unióban a GDP közel 2 százalékos visszaesése várható és a magyar gazdaság teljesítménye mintegy 2,5 százalékkal csökken. Ez egyrészt köszönhető, az agrárágazat kibocsátásának természetes (GDP-ben mérve mintegy 10 százalékos) mérséklődésének, másrészt annak, hogy magágazatok (a mezőgazdaság és közszolgáltatások nélkül számított nemzetgazdaság) már 2008-ban elkezdődött visszaesése elmélyül majd.

A magágazatok közül az ipar várhatóan 4 százalékkal visszaesik. A magyar kivitel számára kedvezőtlen, hogy az EU importkereslete várhatóan jobban csökken, mint a GDP-je, mivel a szolgáltatások iránt viszonylag stabilabb a kereslet, mint például a gépkocsik iránt. Az építőiparban folytatódik a már két éve tartó visszaesés.

Lehet még reménykedni

A forint árfolyama ingadozó marad, de jellemzően inkább erősödik. Az MNB kamatcsökkentéseit a forint erősödése követte, arra utal, hogy 2009-ben is lehet több kisebb-nagyobb kamatvágás. Ha 2009-ben sikerül belépni az ERM-2 árfolyamrendszerbe, erősödhet a forint és gyorsabb kamatcsökkentések is várhatók, ami 2009 végére 7 százalék körüli, kedvező esetben ez alatti alapkamatot hozhat. A forint 2009-ben 255 forint/euró árfolyamnál stabilizálódhat, de kedvező esetben erősebb is lehet.

A GKI gazdaságkutatói szerint előállhat egy olyan helyzet is, hogy a recesszió kevésbé lesz mély, mint amilyennek most várjuk és valamivel rövidebb is lesz. Emellett az egyensúly olyan gyorsan javulhat, hogy a magyar államháztartási hiány – a többi ország válságkezelés miatt is romló pozíciója miatt – európai összehasonlításban már kifejezetten alacsony lesz. Ekkor egy olyan többlépcsős adóreformot vezethetnének be, ami az élőmunka terheit csökkenti és megalapozná a magyar gazdaság tartósan gyorsabb növekedését. Mindez tovább erősítené a forintot és gyorsabb kamatcsökkenést és mintegy 0,5-1 százalékkal kisebb visszaesést hozna.