További Magyar cikkek
Az idei első negyedévében a versenyképességi index (VEX) Romániában 7, a többi elemzett országban 0,6-2,2 százalékkal javult a GKI Gazdaságkutató Zrt. a Microsoft Magyarország Kft. támogatásával negyedévente publikált felmérése szerint. Az utóbbi országcsoportban a sáv felső értékét Szlovéniában, alsó értékét Ausztriában mérték. Magyarország 1,6 százalékos értékével a középmezőnyben foglalt helyet, jobban teljesített Lengyelország (2,1%) és Csehország (1,9%), rosszabbul Szlovákia (0,9%). Abszolút összehasonlításban Magyarország a negyedik, a mezőnyt magasan elhúzva Románia vezeti, majd Szlovákia és Szlovénia következik.
A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítmény Romániában 7,6 százalékkal, Lengyelországban 6,2l, Szlovéniában 5,2, Csehországban 4,5 százalékkall nőtt. Magyarország 2,6-os értéke sokkal kedvezőbb, mint a 0,6-os szlovák és a 0,3-as osztrák adat. Szlovákiában a korábbi időszak dinamikájának korrekciója valószínűleg nem csekély mértékben függ össze azzal, hogy 2007 nyarán a nyugat-európai konjunktúraciklus elérte csúcspontját. A nyugat-európai, illetve tágabb értelemben a globális konjunktúra lassulása a jelek szerint hátrányosan érintette a gépjárműgyártásra kiemelkedő mértékben szakosodott szlovák gazdaságot. A GKI megállapítása szerint kedvezőtlen konjunkturális helyzetben különösen erőteljesen mutatkoznak meg a Szlovákia által követett szakosodási politika korlátai.
A versenyképességi index összetevői közül a munkatermelékenység 2008. első negyedévében Romániában kiugróan, 5,2 százalékkal nőtt, a többi országban stagnált. A költség-versenyképesség Romániában 11,2 százalékkal, Magyarországon 4,1 százalékkal javult, Csehországban és Lengyelországban közel 4l, Ausztriában több, mint 3 százalékkal romlott, míg Szlovéniában és Szlovákiában stagnált. A román és a magyar költség-versenyképesség javulása elsősorban a nemzeti valuta leértékelődésére volt visszavezethető.
A magyar VEX növekedésének forrása egyrészt a kivitel regionális összehasonításban legmagasabb dinamikája, másrészt a béremelések visszafogásával összefüggésben a termékegységre jutó munkaerőköltségek csökkenése, harmadszor a forint euróval szembeni árfolyamának gyengülése volt. Ezek a tényezők azonban regionális összehasonlításban csak kismértékű versenyképesség-javulást tettek lehetővé.
A cégek nem érzik jól magukat
Hogy érzik magukat a vállalkozások, milyennek tartják az őket körülvevő gazdasági-társadalmi környezetet, a magyarországi gazdasági tér minőségét – ezt hivatott összegezni az üzleti környezeti index (ÜX). 2008 első negyedévében - két negyedévnyi stagnálás után - az ÜX jelentősen, 34 százalékra csökkent (csúcsát 2002 elején 70 százalék fölötti értékkel érte el). E mutató értéke még meghaladja az elmúlt időszak mélypontját jelentő 2006 második negyedévi szintet, de már nem sokkal. A 2001 és 2007 közötti időszakban csupán kétszer fordult elő a mostaninál nagyobb visszaesés. Az üzleti környezeti index alakulása tehát híven tükrözi a magyar gazdaságban kialakult bizalmi "fenntarthatatlanságot". Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül három jelez romlást, s csak egy javulást. A legjelentősebb romlás a magyar állampapírok kamatfelára esetében következett be.
Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának a gazdálkodást befolyásoló negatív hatása - a 2007 negyedik negyedévi kisebb javulást követően - az idei első negyedévben némileg ismét erősödött. Ez aligha meglepő: az első negyedévre esett a népszavazás, amely előbb rendkívül bizonytalan helyzetet, később kormányválságot, végül kisebbségi kormány megalakulását eredményezte.
Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága tovább növekedett, s már csak egy hajszállal marad el a 2003. negyedik negyedévi "csúcstól", s megegyezik a "helyi csúcsot" jelentő 2006. második negyedévivel. Ez a tényező is leginkább a kisvállalatokat zavarja, a különbség azonban a kis- és a nagyvállalatok megítélése között sokkal kisebb, mint az állami magatartás esetében.
A magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai 2007. második és negyedik negyedévében lényegében stagnálást mutattak, majd az idei első negyedévben jelentősen nőttek - elsősorban az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult pénzügyi turbulenciák hatásának köszönhetően. A magyar állampapírpiac többször is "kiszáradt", ami egyértelműen növekvő elvárt hozamszintet eredményezett. Az üzleti infrastruktúra alakulását jelző mutató kb. egy éve kisebb kilengések mellett alapvetően stagnáló tendenciát mutat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
