Milliárdos bírság a kartellező útépítőknek

A marasztalt cégek között ott vannak a legnagyobb és legismertebb hazai útépítők, így a Strabag, a Betonút, Swietelsky, a Hídépítő Rt. és a Vegyépszer is. A 20 és 335 millió forint közötti bírságok együttes összege több mint 1,3 milliárd forint.

Rutinszerűen beszélnek össze

Az Index kérdésére a GVH-s szakértők arra nem vállalkoztak, hogy megbecsüljék, az útépítési tenderek hány százaléka maradhat tiszta. Azt ugyanakkor elmondták: az eddigi ügyek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalkozások döntő többsége természetesnek tekinti, ha a pályázatok kiírását követően vagy akár megelőzően, összeülnek egyeztetni, úgy, hogy a megbeszélésen egyszerre vannak jelen pontenciális fő és alvállalkozók. Bár lehetne egy ilyen megbeszélés pusztán szakmai tapasztalatcsere, a cégek nem igyekeznek meghúzni azt a határvonalat, ami az egyeztetéseket a jogszerűség határán belül tartaná. A tendereken beadandó ajánlatok, árak megbeszélése, egyeztetése, a szerepek előre lejátszása akkor is sérti a versenytörvényt, ha valamilyen oknál fogva mégsem a cégek által várt eredmény következik be.

A pályáztatók is többet tehetnének

A Versenyhivatal megállapításai szerint ugyanakkor a pályáztatók sem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy megnehezítsék a cégek kartellezését. A pályázatban szereplő homályos kitételek, megfogalmazások, de pusztán az a tény, hogy egy adott cég egyszerre fővállalkozóként és egy konkurense alvállalkozójaként is indulhat, szinte kínálják a lehetőséget az összebeszélésre.

Nincs még jogerősen lezárt ügy

Bár a GVH már több ügyben is marasztalt kartellező útépítőket, a most megbírságolt cégek között több is akad, amely ellen már korábban is folytattak eljárást, egyetlen ilyen típusú ügy sem fejeződött még be jogerősen Magyarországon. A cégek bíróság előtt támadhatják és támadják meg a versenyhivatali határozatokat: ennek azon túl, hogy halasztó hatálya van büntetés befizetésére, számos egyéb jogkövetkezménye is van. Újabb ügyekben a GVH nem kezelheti őket visszaesőként, illetve nem lép életbe a közbeszerzési eljárásokon való indulások tilalma sem. Az Index kérdésére részben ezzel magyarázták a versenyhivatali vezetők, miért is nem lehet megmondani, milyen visszatartó ereje van a jelenlegi büntetéseknek és a bírságok összegének. Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra: a jogerős marasztaló döntések után nézhetnek szembe a cégek egy újabb, Európában már ismert kvázi szankcióval: a pályázat kiírója ugyanis megtévesztésre hivatkozva perelheti a kartellezőket, és visszakövetelheti a verseny elmaradásával kialakult ártöbbletet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!