Túlzott Gyurcsány optimizmusa

2007.07.13. 07:53
2010-re Magyarország elérheti a régióra jellemző 4 százalékos növekedési szintet – mondta egy fórumon a kormányfő. Elemzők szerint két dolog nem stimmel: a régióra ma magasabb növekedési ütem jellemző, 2010-re mi viszont a négy százalékot sem érjük el.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - a Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint - megalapozatlanul nagy gazdasági növekedést jelzett előre. A kormányfő egy keddi lakossági fórumon azt mondta: az idén 2,5-3, jövőre 3-3,5 százalék közötti GDP-bővülés várható, 2010-re pedig a magyar hazai termék növekedése eléri "a régióra jellemző" 4 százalék körüli szintet.

Az erre az évre vonatkozó becslés még nem tekinthető eltúlzottnak. Bár az elemzők többsége szerint a 3 százalékot nem fogja elérni a GDP-bővülés, az már szinte biztosra vehető, hogy a konvergenciaprogram által előírt 2,2 százalékot túlteljesíti az ország. Bizonyos értelemben szerencsésnek nevezhető az államháztartási reform időzítése, ugyanis az európai - különösen a német - konjunktúra által gerjesztett kereslet kompenzálja az alacsonyabb reálbérek és a kormányzati beruházások megcsappanása miatt szűkülő hazai piacokat.

Az idei terv még reális

Az élelmiszeripar és a gépgyártás érezhető erősödése okán a szakértők a kormány által tervezettnél közel fél százalékponttal nagyobb, 2,6-2,7 százalék körüli növekedési ütemmel számolnak. Bár a miniszterelnök 2007-re vonatkozó prognózisa nem irreálisan optimista, meglepetést okozott, hiszen a Pénzügyminisztérium eddig szigorúan tartotta magát a konvergenciaprogram számaihoz. Veres János pénzügyminiszter többször is hangsúlyozta: a második negyedéves GDP-adatok kedvező alakulása esetén - de csak akkor - módosítják a konvergenciaprogram makrováltozókra és államháztartási hiányra vonatkozó irányszámait.

A PM óvatossága két szempontból is indokolt: ha a gazdasági növekedés üteme valóban lényeges összefüggésben van az exporttal, akkor egy kedvezőtlen külpiaci sokk esetén a GDP bővülése gyorsan visszazuhanna az eredetileg tervezett szintre. Mivel - elemzők szerint - valószínűtlen, hogy az exportkereslet tartósan (két-három éven át) a jelenlegi szinten maradna, a hitelesség megőrzése érdekében a minisztériumnak érdemesebb alacsonyabb célszámokkal dolgoznia.

Túlzó célszámok

További aggodalomra adhat okot a hazai beruházások továbbra is alacsony szintje, ez különösen regionális összehasonlításban kedvezőtlen. A piaci beruházások visszafogása igazán élesen hosszabb távon érzékelteti hatását a gazdasági növekedés ütemében. Értelemszerűen a hiánycsökkentésre koncentrálva az állami beruházások volumene is visszaszorul. Így az alacsony beruházási szint újabb jó érv arra, hogy a GDP bővülését viszonylag alacsony szintre várjuk.

Ezért nehéz mit kezdeni azzal, hogy Gyurcsány Ferenc 2008-ra 3 százalék feletti, 2009-10-re 4 százalékos növekedésről beszél. Tegyük hozzá: még egy ilyen kedvező forgatókönyv esetén is távol lenne Magyarország a régió többi gazdaságának növekedési dinamikájától. Az Eurostat legfrissebb jelentéséből az látható, hogy az EU-hoz legutóbb csatlakozott 12 ország közül mindössze három ér el 5 százalék alatti gazdasági növekedést: Magyarország, Ciprus és Málta. Ha el is érnénk az évtized végére a 4 százalékot, a különbség kiábrándító marad. Feltéve, ha a többi tagország növekedési dinamikája a jelenlegi szint körül alakul.



  • Tippek
  • Bankszámla