Nincs szabad piac
Thomas Palu szerint szabad piaca szinte sehol sincs a támogatott gyógyszereknek. Armin Fidler hozzátette, hogy a kelet-európai országokban még mindig erősebb a gyógyszerlobbi, mint a fogyasztói szempontokat érvényesítő állami kontroll. Míg Nyugat-Európában a gyógyszerek ára a piac növekedésével arányosan folyamatosan csökken, a keleti országokban fordított a helyzet.
Ráadásul az utóbbi térségben túlságosan magas az orvos-beteg találkozások és a receptírások száma. Magyarországon a beteg-orvos találkozások 75 százaléka receptírással végződik, ám a kiváltott medicinák húsz százalékát nem veszik be a betegek, így évente mintegy 2500 tonna gyógyszer kerül a szemétbe, ami évi 35-36 milliárd forint fölösleges kiadást jelent. Emiatt is szükségesnek ítélik szakértők a kormány beavatkozását a támogatott gyógyszerkiadások növekedésének megállítására.
Kényes egyensúly
Fidler szerint nehéz megtalálni az egyensúlyt a gyógyszergyártók és -forgalmazók, valamint a fogyasztást finanszírozók érdekei között. A helyzetet csak akkor lehet stabilizálni, ha a kormány kidolgoz egy középtávú, transzparens, átlátható gyógyszer-befogadási stratégiát. Ennek egyik sarkalatos pontja kell, hogy legyen, hogy az adott pénzügyi keretek között a korszerű és hatékonyabb medicinák lecserélhessék a már elavultakat.
Emellett át kell gondolni a patikák árrésének meghatározását is. Amíg az árrést százalékban adják meg, a gyógyszertáraknak érdekük a minél drágább készítményeket eladása. Ez nem fordulhat elő, ha a patikák az eladott készítmények után fix összeget kapnak - vélik a szakértők.