Gyurcsány hallgat, de cége tízmilliókat spórolhatott

Az Magyar Villamos Művek és a hazai erőművek között létrejött, az árampiaci verseny egyik akadályaként számon tartott hosszú távú megállapodások (htm-ek) felülvizsgálatát koordináló bizottság vezetőjénél, Gilyán Györgynél jártak azon cégek képviselői, akikkel végül decemberben az MVM megállapodást kötött a piacinál olcsóbb áram biztosításáról. Gilyán György 2006-tól 2008. február 17-ig a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó államtitkára volt, az év eleje óta államtitkárként a Külügyminisztériumban dolgozik.

Egy az Index birtokába került levélben a cégek egy november 6-i és 12-i találkozóra hivatkoznak. Azt ugyanakkor, hogy a megbeszéléseken pontosan ki vett részt, egyelőre homály fedi. Ami biztosan állítható: az egyeztetésben nem az Ipari Energiafogyasztók Fóruma, hanem közvetlenül hét cég vett részt, a Borsodchem, a Motim, a Duna-Dráva Cement, a Nitrogénművek, a Dunapack, a Magyar Alumínium és a Dunaferr.

Nem tudni, ki mennyit kapott

A cégek különböző helyzetben voltak nem csak abban a tekintetben, hogy éves áramigényük nagyságrendi különbséget mutat, de abban is, hogy a 2008-as szükségleteik különböző hányadát biztosították már előre tavaly év végére. Egy árampiaci szakértő lapunknak hangsúlyozottan durva becsléssel 10-20 megawattban jelölte meg az Index érdeklődésére a Motim feltehető áramszükségletét. A már hivatkozott levélből az tűnik ki, hogy a cégek egyik érve a Miniszterelnöki Hivatal közbenjárására az volt, hogy nagy fogyasztókról van szó, 10 megawatt feletti éves igénnyel.

Ha feltesszük, hogy a Motim 10 megawatt áramot vásárolt az MVM-től, a következő kalkulációt végezhetjük: mivel zsinór, azaz folyamatosan vételezett áramról van szó, az éves fogyasztás az idén 8784 óra (a szokásos 8760 óra helyett, hiszen az idén szökőév van). A két szám szorzata adja tehát felvett áramot, összesen 87 840 megawattóra után kell fizetni, 61 eurót minden megawattóra után. Ez az ár 4 euróval alacsonyabb annál, mint amit az MVM az októberben hivatalosan, elsősorban kereskedők részére aukción kialakított. A megtakarítás így 87 840 megawattóra után 351 360 eurót tesz ki, ami 255 forintos árfolyam mellett valamivel több mint 89,5 millió forintot tesz ki. Hangsúlyozzuk: a számítás abban az értelemben légből kapott, hogy miközben az MVM a 61 eurós árat megerősítette, azt, hogy melyik cégnek mennyi áramot adott el, nem volt hajlandó közölni. (Információink szerint a cégek összesen 2 millió megawattórát kaptak, így az összes megtakarítás mintegy kétmilliárd forintra tehető.)

Éppen ezért a cégektől igyekeztünk választ kapni, ám amelyek vezetőit sikerült egyáltalán elérnünk, ők elzárkóztak a nyilatkozattól. Blazsek István, a Nitrogénművek vezérigazgatója lapunknak ugyanakkor azt mondta: bár cége (és egyébként személy szerint az ő neve) valóban szerepelhet a Gilyán Györgynek küldött levélen is, az egyeztetésben közvetlenül nem vettek részt. Mivel aggódtak, hogy nem sikerül 2008-as áramszükségleteiket időben lefedezniük, annak nagyobb részét még az októberi hivatalos egyeztetésen megvették, majd rögtön versenytárgyalásra hívtak kereskedőket. Itt az MVM egyik leánycége nyert, de Blazsek szerint nem kedvezményes árral, ők többet fizetnek, mint 61 euró.

A Motim vezérigazgatója, Gerezdes János nem kívánt az Indexnek nyilatkozni. A cég meghatározó tulajdonosa, Gyurcsány Ferenc ugyancsak nem válaszolt érdemben a kérdéseinkre, a kormányszóvivői iroda írásban annyit közölt: "a miniszterelnök nem avatkozott és nem is avatkozik be soha cégei konkrét ügyeibe. Ennek ellenkezőjét állítani hazugság. A miniszterelnök kényesen ügyel arra, hogy ezektől az ügyektől távol tartsa magát. Az ugyanis befolyással való üzérkedés lenne. Ennek ellenkezőjét állítani rágalmazás. A kormányfő felhatalmazta jogászait, hogy vizsgálják meg, milyen jogi lépéseket lehet tenni az ilyen állításokkal szemben".

Ez a válasz alábbi kérdéseinkre érkezett:

A Motimnál elérhető megtakarítás összege azért is érdekes, mert a néhány tizmillió forintosra becsülhető áramszámla megtakarítás a milliárdos forgalmú cégnek bár nyilván nem elhanyagolható, ugyanakkor aligha jelent elviselhetetlen pluszkiadást. Erre utal legalábbis, hogy a cég, ahogy Gyurcsány Ferenc az Altus Zrt.-n keresztül tulajdonolt másik ipari befektetése, a Béta-Roll, nyereséges. A miniszterelnök adózott jövedelme az Altuson keresztül döntően a két említett cég eredményéből származik. Az MTI számításai szerint Gyurcsány Ferenc nettó osztalékjövedelme 2007-ben 82,5 millió forint volt. A korábbi évek vagyonbevallásai szerint az Altus Rt. 2006-ban 84 millió, 2005-ben 87,6 millió osztalékot fizetett neki.

A Fidesz is kérdez

A Fidesz felszólítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy haladéktalanul számoljon be arról, hogy az érdekeltségi körébe tartozó Motim Zrt. milyen körülmények között juthatott a hivatalosnál olcsóbban áramhoz. Erről Fónagy János, az ellenzéki párt szakpolitikusa beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: miközben 2002 óta 56 százalékkal emelkedett az áram fogyasztói ára, vagyis az emberek és a kisvállalkozások egyre többet fizetnek, néhány nagyvállalat, köztük a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Motim "sumák módon" mindenkinél kevesebbet fizet. Megjegyezte: a miniszterelnök cégei kapcsán az irányítási jogok gyakorlásáról mondott le, de a tulajdonról nem, így a keletkezett profitból minden évben jelentős összegekkel részesül. Fónagy szerint az eljárás, ahogy a cégek az MVM-el szerződtek, a versenysemlegesség és az egyenlő elbánás elvét akkor is sértené, ha közöttük lenne ott a Motim.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!